Németországnak csatlakoznia kellene hazánk Brüsszel elleni migrációs harcához – Gulyás Gergely a Mandinernek a német választásokról

Fotó: Mandiner/Földházi Árpád

„Magyarország egyetlen ország belpolitikájába sem kíván közvetlenül beleszólni, ugyanakkor figyelemmel kíséri Európa legerősebb államának politikai fejleményeit, és abban érdekelt, hogy Németországnak stabil kormánya legyen. Ebből a szempontból új korszak kezdetét látjuk, hiszen a két keleti tartományban a kormánypártok támogatottsága minimalizálódott, a három párt együtt sem éri el a 14 százalékot, Türingiában a 10 százalékot is alig” – kommentálta a Mandinernek a türingiai és szászországi német tartományi választásokat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

„Azok a pártok, amelyeket a német terminológia szerinti szélsőjobboldaliként vagy szélsőbaloldaliként tartanak számon, többségbe kerültek a tartományi törvényhozásban. A CDU választhat, hogy az AFD-vel vagy a szélsőballal, a német állampárt utódszervezeteivel fog össze” – tette hozzá.

Gulyás Mandinernek kifejtette:

„Az egész kampányban a legmeghatározóbb téma a migráció és a migráció miatt drámaian romló közbiztonság volt, ebből a szempontból 

Ezért bízunk benne, ez a választási eredmény a német politika gondolkodni képes erőit arra indítja, hogy Németország is segítse Magyarországot a hatékony schengeni határvédelem fenntartásáért Brüsszel ellen folytatott küzdelmében.”

Megjegyezte azt is: „Valójában az orosz-ukrán háború megítélése szempontjából is érdekesek a német tartományi választások, hiszen Szászországban és Türingiában is a fegyverszállítással szembenálló, azonnali tűzszünetet és békét követelő álláspont jutott többségbe, mert ott nem csak az AfD és a BSW képviselte ezt az álláspontot, hanem a CDU-s szász miniszterelnök is, azaz 

A szász CDU-s miniszterelnök politikája e tekintetben minden szavában szembe ment a szövetségi CDU hivatalos politikájának.”

„A pártok közül egyedül a CDU tudott megmaradni néppártnak, akkor is, ha türingiai eredménye története egyik legrosszabb eredménye, Szászországban pedig a miniszterelnöki pozíciónak és a CDU szövetségi politikájával való szembenállásnak köszönhetően tudta megőrizni pozícióit. A ‘no war, no gender, no migration’ ügyében az AfD és BSW álláspontja közt nincs különbség” – mutatott rá Gulyás Gergely.

A választások eredménye

Vasárnap két keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában tartottak parlamenti választásokat. 

történelmi sikereket, Türingiában 30,6, Szászországban 32,8 százalékot érve el.

A Szászországban a miniszterelnököt adó CDU eddigi legrosszabb eredményét érte el, de 31,9 százalékával továbbra is a legerősebb erő maradt. Türingiában viszont a párt az előzetes felmérésekhez és a legutóbbi választási eredményéhez képest is jobb eredményt ért el 23,6 százalékkal.

A szövetségi szinten mindössze nyolc hónappal, tartományi szinten pár hónappal ezelőtt alapított, retorikájában a bevándorlást korlátozni és a háborút diplomáciai úton megoldani kívánó, valamint mielőbbi békét sürgető Bündnis Sarah Wagenknecht (BSW) párt mindkét tartományban, bár az előzetes közvélemény-kutatásokhoz viszonyítva valamivel rosszabbul szerepelve, Szászországban 11,8 százalékkal, Türingiában pedig 15,8 százalékkal egyértelműen 

A pártalapító hölgy 1989-en lépett be a kelet-német kommunista állampártba.

A szövetségi kormánykoalíció pártjai ezzel szemben viszont óriási pofont könyvelhetnek el. Németország legidősebb pártja, a kancellárt is adó és mindkét tartományban kormányon lévő SPD Türingiában 2019-hez képest 2,1 százalékkal kevesebb szavazatot kapott és 6,1 százalékon végzett, míg Szászországban 7,3 százalékkal minimálisan ért el rosszabb eredményt, mint öt évvel ezelőtt.

A Kelet-Németországban egyébként is gyengélkedő, azonban mindkét tartományban szintén kormányon lévő Zöldek Türingiában csúfos vereséget szenvedve kiestek a tartományi parlamentből, míg Szászországban több mint 3 százalékot veszítve 5,1 százalékkal épphogy megugrották az öt százalékos bejutási küszöböt. A szövetségi szinten legkisebb koalíciós társ,

Türingiában a német kommunista utódpárt Die Linke majdnem 18 százalékot veszítve 13,1 százalékot ért el.