Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint hamis Nancy Faeser belügyminiszter hivatkozása.
Nyitókép: elfogott illegális bevándorlók Németországban a lengyel határ közelében (Fotó: Jens Schlueter / AFP)
Hatalmas vihart kavart uniós szinten, hogy Németország bejelentette: szeptember 16-i kezdettel minden határátkelőnél bevezetik a határellenőrzéseket, és kidolgoznak egy modellt az „illegális migránsok belépésének megtagadására”. A döntés hatásai és háttere kapcsán lapunk megkeresésére Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője kifejtette:
Németország az összes határszakaszán ideiglenes ellenőrzéseket vezet be, ami mintegy 3700 kilométernyi határt érint, Dániától Svájcig. Az Európai Unió szabályai lehetővé teszik az ilyen intézkedések bevezetését, és a tervek szerint Németország legalább hat hónapig fenntartja ezeket az ellenőrzéseket. Korábban is volt ideiglenes intézkedésként ilyen határellenőrzés-visszaállítás, de nem minden határszakaszon.
Tehát jogi probléma nincs vele, politikai persze annál inkább. Hiszen a schengeni zónán belüli szabad mozgás az egyik olyan vívmány, ami vitán felül jó az EU minden egyes polgárának és hallatlanul népszerű – itthon és másutt is
– húzta alá az elemző.
Ahogy Vargha Márk emlékeztetett: Nancy Faeser német belügyminiszter szerint amíg nem lép életbe a migrációs paktumban kirajzolt új európai menekültügyi rendszer, addig Németországnak meg kell erősítenie a határai védelmét. Faeser levelet írt Margarítisz Szkínásznak, az Európai Bizottság alelnökének, amelyben hangsúlyozta, hogy az ország migrációs helyzete szinte kezelhetetlenné vált. A belügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy a közeljövőben tovább romolhat a helyzet az EU külső határain, és az ország migrációs ellátórendszere szinte teljesen kimerült.
Az elemző közölte: a német hatóságok célja, hogy növeljék a visszafordított irreguláris migránsok számát.
Az idei év első felében a német határon észlelt irreguláris migránsok több mint felét visszafordították, míg 2023-ban ez az arány csak 28 százalék volt. 2024 júniusáig 42 307 irreguláris határsértést regisztráltak, amelyekből 21 661 esetben történt visszafordítás.
Júliusra ugyanakkor az illegális határsértések száma már majdnem elérte az ötvenezret. A Csehországból érkező migránsok 59 százalékát, míg a Lengyelországból érkező migránsok 47 százalékát küldték vissza. Ezen felül a német hatóságok arra is rámutattak, hogy az irreguláris migránsok mindössze 7,9 százalékának szerepel az újlenyomata az Eurodac rendszerben.
A hatóságok a migránsokat az első EU-tagállamba kívánják visszaküldeni, ahol regisztrálták őket – ez legtöbbször Olaszország, Bulgária, Spanyolország, Ciprus vagy Görögország. 2024-ben az EU-ban benyújtott menedékkérelmek 22 százalékát Németországban adták be, ami összesen 160 140 kérelmet jelent. Bár ez 21,7 százalékkal kevesebb, mint a 2023-as év azonos időszakában, a számok továbbra is rendkívül magasak, és 2015 óta a második legnagyobb mértékű menedékkérelem-beadás történt.
Ahogy Vargha Márk is emlékeztetett, a német intézkedések vegyes reakciókat váltottak ki Európában. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria nem fogadja vissza a Németországból visszafordított migránsokat. A holland Geert Wilders üdvözölte a döntést, míg Donald Tusk szerint a német határellenőrzések egy régi német politikai döntés következményei. Vargha szerint ugyanakkor felettébb ironikus, hogy Tusk úgy utal Angela Merkel 2015-ös végzetesen rossz, lavinát elindító döntésére, hogy akkoriban
épp ő volt az Európai Tanács elnöke és a legkevésbé sem rótta meg Merkelt a döntéséért.
Tusk úgy véli, Németország ahelyett, hogy támogatná Lengyelországot az EU külső határainak védelmében, inkább veszélyezteti a schengeni rendszert.
Az elemző ezzel együtt Faeser nyilatkozata kapcsán hangsúlyozta: „a migrációs paktum életbe lépésére hivatkozás hamis, ugyanis az sem fogja megoldani a nagy migránstömegek unióba való beáramlását. Az úgynevezett határon folyó eljárással egy – a mai számokat figyelve – kisebb részüket egy ideig a határoknál lehet majd ugyan tartani, de ha nem sikerül onnan a kitoloncolásuk, ugyanúgy be kell majd engedni őket a schengeni területre, mint a nagyobb részüket”.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Az ukránok és az európai elit kormányváltást akar Magyarországon elérni. A Tisza Párt pedig úgy tesz, mintha a néppárti tagságnak nem lennének feltételei.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
