Mi áll a német migrációs döntés hátterében és milyen hatásai lehetnek? – válaszol az elemző

Nyitókép: elfogott illegális bevándorlók Németországban a lengyel határ közelében (Fotó: Jens Schlueter / AFP)

Hatalmas vihart kavart uniós szinten, hogy Németország bejelentette: szeptember 16-i kezdettel minden határátkelőnél bevezetik a határellenőrzéseket, és kidolgoznak egy modellt az „illegális migránsok belépésének megtagadására”. A döntés hatásai és háttere kapcsán lapunk megkeresésére Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője kifejtette: 

Németország az összes határszakaszán ideiglenes ellenőrzéseket vezet be, ami mintegy 3700 kilométernyi határt érint, Dániától Svájcig. Az Európai Unió szabályai lehetővé teszik az ilyen intézkedések bevezetését, és a tervek szerint Németország legalább hat hónapig fenntartja ezeket az ellenőrzéseket. Korábban is volt ideiglenes intézkedésként ilyen határellenőrzés-visszaállítás, de nem minden határszakaszon. 

– húzta alá az elemző.

Teljesen kimerült az ellátórendszer

Ahogy Vargha Márk emlékeztetett: Nancy Faeser német belügyminiszter szerint amíg nem lép életbe a migrációs paktumban kirajzolt új európai menekültügyi rendszer, addig Németországnak meg kell erősítenie a határai védelmét. Faeser levelet írt Margarítisz Szkínásznak, az Európai Bizottság alelnökének, amelyben hangsúlyozta, hogy az ország migrációs helyzete szinte kezelhetetlenné vált. A belügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy a közeljövőben tovább romolhat a  helyzet az EU külső határain, és az ország migrációs ellátórendszere szinte teljesen kimerült.

Az elemző közölte: a német hatóságok célja, hogy növeljék a visszafordított irreguláris migránsok számát. 

Júliusra ugyanakkor az illegális határsértések száma már majdnem elérte az ötvenezret. A Csehországból érkező migránsok 59 százalékát, míg a Lengyelországból érkező migránsok 47 százalékát küldték vissza. Ezen felül a német hatóságok arra is rámutattak, hogy az irreguláris migránsok mindössze 7,9 százalékának szerepel az újlenyomata az Eurodac rendszerben.

Továbbra is magasak a számok

A hatóságok a migránsokat az első EU-tagállamba kívánják visszaküldeni, ahol regisztrálták őket – ez legtöbbször Olaszország, Bulgária, Spanyolország, Ciprus vagy Görögország. 2024-ben az EU-ban benyújtott menedékkérelmek 22 százalékát Németországban adták be, ami összesen 160 140 kérelmet jelent. Bár ez 21,7 százalékkal kevesebb, mint a 2023-as év azonos időszakában, a számok továbbra is rendkívül magasak, és 2015 óta a második legnagyobb mértékű menedékkérelem-beadás történt.

Ahogy Vargha Márk is emlékeztetett, a német intézkedések vegyes reakciókat váltottak ki Európában. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria nem fogadja vissza a Németországból visszafordított migránsokat. A holland Geert Wilders üdvözölte a döntést, míg Donald Tusk szerint a német határellenőrzések egy régi német politikai döntés következményei.  Vargha szerint ugyanakkor felettébb ironikus, hogy Tusk úgy utal Angela Merkel 2015-ös végzetesen rossz, lavinát elindító döntésére, hogy akkoriban 

Tusk úgy véli, Németország ahelyett, hogy támogatná Lengyelországot az EU külső határainak védelmében, inkább veszélyezteti a schengeni rendszert. 

Hamis hivatkozás

Az elemző ezzel együtt Faeser nyilatkozata kapcsán hangsúlyozta: „a migrációs paktum életbe lépésére hivatkozás hamis, ugyanis az sem fogja megoldani a nagy migránstömegek unióba való beáramlását. Az úgynevezett határon folyó eljárással egy – a mai számokat figyelve – kisebb részüket egy ideig a határoknál lehet majd ugyan tartani, de ha nem sikerül onnan a kitoloncolásuk, ugyanúgy be kell majd engedni őket a schengeni területre, mint a nagyobb részüket”.