A Modern Színpad a korabeli Budapest legkedveltebb kabaréja volt.
Nyitókép: A másfél millió forintért kínált plakát egy részlete és Bárdos Artúr, a Modern Színpad felvirágoztatója. Fotók: Budapest Poster Gallery/Wikipedia.
Nem kevesebb, mint másfél millió forint a kikiáltási ára annak a ritka, nagyméretű plakátnak, amelyen 1916 őszén a Modern Színpad költözését jelentette be a vezetőség. A Modern Színpadról tudni kell, hogy a korszak legnívósabb kabaréját hozta tető alá. Nagy Endre tette le az alapjait, 1915-ben pedig érkezett Bárdos Artúr, a pesti színházi élet meghatározó írója és augusztustól már ő állította össze a repertoárt az Andrássy úton üzemelő apró kabaréban.
Fellépett például a korszak ünnepelt komikusa, Huszár Pufi, aki nem sokkal később Hollywoodban lett a némafilmes korszak sztárja.
A díszlettervezők között is találhattunk nagyágyút, méghozzá a festőzseni Rippl-Rónai Józsefet.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyaníthatóan Rippl-Rónai József festménye, Somssich gróf portréja kel el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria árverésén október 18-án – erre utal a százmillió forintos kikiáltási ár is. De ki volt Somssich gróf és milyen viszony fűzte a híres festőhöz?
A lapok hozsannákat írtak a Modern Színpad Kabaré előadásairól, a Színházi Élet például a következőt:
„A bécsi kabaré teljesen ordenárévá züllött, a berlini lumpos és esetlen, a francia elmés, de trágár, az angol egyenesen ostoba. A mi kabarénk viszont megcsinálta azt a csodálatos dolgot, hogy megtanulta a bécsiektől a kedélyes, a berlinitől a vicces, az angoltól a gazdag, a franciától a grandiózust, maga azonban megmaradt színmagyarnak”
– fogalmazott a magazin. Kosztolányi Dezső is lelkesen fogadta, hogy Bárdos Artúr állt a Modern Színpad Kabaré élére, a Nyugat folyóiratban is méltatta. Azt is tudta Kosztolányi, hogy Bárdos nem titkolt célja, hogy idővel a Modern Színpad valódi színházzá váljon. „Talán ebbe a kellemes souterrain helyiségben bújik majd el az új magyar dráma. A többi színházakban ugyanis bajos igazi művészetet üzenni. Itt talán még lehet” – írta Kosztolányi a Nyugatban.
1916 novemberében adták hírül az újságok, hogy a Modern Színpad költözik és elhagyja a kabaré kifejezést a nevéből. Ekkor készült a Budapest Poster Gallery októberi árverésén megvásárolható plakát is. Bárdos társulata a Koronaherceg utca 6. szám alá, a mai Petőfi Sándor utcában tette át székhelyét. Az Andrássy úti szuterénből ötszáz főt befogadni képes, tágas helyiségbe. Az új színház belső terein Falus Elek is sokat dolgozott. Ő elismert grafikus és tervező volt abban az időben, ő álmodta meg például a Nyugat Kiadónál megjelent Ady Endre első kiadásainak borítóját. A plakát másfél milliós kikiáltási ára annak is szól, hogy nem más, mint Bíró Mihály, a híres festő és grafikus készítette. Bíró tervezte a Népszava számára a kalapácsos munkás grafikáját 1911-ben, a figura aztán a szocialisták egyik jelképe lett.
Bíró Mihály készítette 1919-ben a Kun Béla vezette Tanácsköztársaság számtalan propagandaplakátját, de megrendelésre reklámplakátokat is csinált, mint 1916-ban a Modern Színpadét.
A többit tudjuk. A Modern Színpadból ugyanott később Belvárosi Színház lett, jelenleg pedig a Katona József Színház társulata lép fel a Modern Színpad egykori épületében. Bárdos Artúrt a zsidó származása miatt a II. világháború alatt leparancsolták a színpadról, majd az Egyesült Államokban, Buffalóban telepedett le. Ott is hunyt el 92 éves korában 1974-ben. Bíró Mihály a Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe távozott, majd hosszú emigrációs évek után 1947-ben visszatért Magyarországa. Egy évvel később érte a halál 61 évesen. A hazai aukciókon nem ritka, hogy több százezer forintért cserélnek gazdák plakátok, ha valaki kifizetné a másfél milliós vételárat, mégis mérföldkő lenne a plakátpiacon.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszurkálták, agyonverték, majd a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét a Lenin-fiúk. A mártírhalált halt színész, Szőts András 37 évesen lett a vörös terror áldozata 1919-ben.
A kommunisták mindig is rettegtek mindattól, amit a Szent Korona képvisel.
Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaságról emlékezetéről.
Száz évnél csak kicsivel többet kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy lássuk, ahogy a nemzeti oldal fellép az alkohol káros hatásaival szemben. Ennek emlékét látjuk a Beautiful Macabre albumban.
Míg a Turul nemzetünk egyik ősi, szakrális jelképe, addig a Horn szobor vagy a Tanácsköztársaság emlékmű magyar nemzetünk ellenségeit szimbolizálja.
Az újságíró szerint Magyar bombája „azért olyan nagyot nem robbant”.
Nem mindennapi jelenetek.
„Ezek az emberek tele vannak fojtott dühvel, ami teljesen elhomályosítja az elméjüket” – foglalta össze a véleményét Kötter Tamás.
