A Modern Színpad a korabeli Budapest legkedveltebb kabaréja volt.
Nyitókép: A másfél millió forintért kínált plakát egy részlete és Bárdos Artúr, a Modern Színpad felvirágoztatója. Fotók: Budapest Poster Gallery/Wikipedia.
Nem kevesebb, mint másfél millió forint a kikiáltási ára annak a ritka, nagyméretű plakátnak, amelyen 1916 őszén a Modern Színpad költözését jelentette be a vezetőség. A Modern Színpadról tudni kell, hogy a korszak legnívósabb kabaréját hozta tető alá. Nagy Endre tette le az alapjait, 1915-ben pedig érkezett Bárdos Artúr, a pesti színházi élet meghatározó írója és augusztustól már ő állította össze a repertoárt az Andrássy úton üzemelő apró kabaréban.
Fellépett például a korszak ünnepelt komikusa, Huszár Pufi, aki nem sokkal később Hollywoodban lett a némafilmes korszak sztárja.
A díszlettervezők között is találhattunk nagyágyút, méghozzá a festőzseni Rippl-Rónai Józsefet.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyaníthatóan Rippl-Rónai József festménye, Somssich gróf portréja kel el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria árverésén október 18-án – erre utal a százmillió forintos kikiáltási ár is. De ki volt Somssich gróf és milyen viszony fűzte a híres festőhöz?
A lapok hozsannákat írtak a Modern Színpad Kabaré előadásairól, a Színházi Élet például a következőt:
„A bécsi kabaré teljesen ordenárévá züllött, a berlini lumpos és esetlen, a francia elmés, de trágár, az angol egyenesen ostoba. A mi kabarénk viszont megcsinálta azt a csodálatos dolgot, hogy megtanulta a bécsiektől a kedélyes, a berlinitől a vicces, az angoltól a gazdag, a franciától a grandiózust, maga azonban megmaradt színmagyarnak”
– fogalmazott a magazin. Kosztolányi Dezső is lelkesen fogadta, hogy Bárdos Artúr állt a Modern Színpad Kabaré élére, a Nyugat folyóiratban is méltatta. Azt is tudta Kosztolányi, hogy Bárdos nem titkolt célja, hogy idővel a Modern Színpad valódi színházzá váljon. „Talán ebbe a kellemes souterrain helyiségben bújik majd el az új magyar dráma. A többi színházakban ugyanis bajos igazi művészetet üzenni. Itt talán még lehet” – írta Kosztolányi a Nyugatban.
1916 novemberében adták hírül az újságok, hogy a Modern Színpad költözik és elhagyja a kabaré kifejezést a nevéből. Ekkor készült a Budapest Poster Gallery októberi árverésén megvásárolható plakát is. Bárdos társulata a Koronaherceg utca 6. szám alá, a mai Petőfi Sándor utcában tette át székhelyét. Az Andrássy úti szuterénből ötszáz főt befogadni képes, tágas helyiségbe. Az új színház belső terein Falus Elek is sokat dolgozott. Ő elismert grafikus és tervező volt abban az időben, ő álmodta meg például a Nyugat Kiadónál megjelent Ady Endre első kiadásainak borítóját. A plakát másfél milliós kikiáltási ára annak is szól, hogy nem más, mint Bíró Mihály, a híres festő és grafikus készítette. Bíró tervezte a Népszava számára a kalapácsos munkás grafikáját 1911-ben, a figura aztán a szocialisták egyik jelképe lett.
Bíró Mihály készítette 1919-ben a Kun Béla vezette Tanácsköztársaság számtalan propagandaplakátját, de megrendelésre reklámplakátokat is csinált, mint 1916-ban a Modern Színpadét.
A többit tudjuk. A Modern Színpadból ugyanott később Belvárosi Színház lett, jelenleg pedig a Katona József Színház társulata lép fel a Modern Színpad egykori épületében. Bárdos Artúrt a zsidó származása miatt a II. világháború alatt leparancsolták a színpadról, majd az Egyesült Államokban, Buffalóban telepedett le. Ott is hunyt el 92 éves korában 1974-ben. Bíró Mihály a Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe távozott, majd hosszú emigrációs évek után 1947-ben visszatért Magyarországa. Egy évvel később érte a halál 61 évesen. A hazai aukciókon nem ritka, hogy több százezer forintért cserélnek gazdák plakátok, ha valaki kifizetné a másfél milliós vételárat, mégis mérföldkő lenne a plakátpiacon.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszurkálták, agyonverték, majd a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét a Lenin-fiúk. A mártírhalált halt színész, Szőts András 37 évesen lett a vörös terror áldozata 1919-ben.
Az újságíró szerint Magyar bombája „azért olyan nagyot nem robbant”.
Ez Byron angol költő művének egyetlen olyan teljes fordítása, amit jelentős huszadik századi magyar költő készített.
A Munkásőr Emléktársaság folyamatosan tagadja vagy jelentéktelennek tünteti fel a kommunista diktatúra bűneit.
Az egykori józsefvárosi Baross kávéház főpincérének autogramgyűjteménye kerül kalapács alá hamarosan, Józsi főúr ugyanis minden híres vendégtől kézjegyet kért 1918 januárjától.
A sápadt utódoknak (Pufajkás, D–209-es, Böszme, Libás) csak fellángolásokra futotta.
Alexander-Arnold kapta meg a magáét, de közben a magyar válogatott csapatkapitánya is.
Az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadáért felelősek, ezért fontos, hogy mind az építőanyagok, mind a kivitelezés terén történjenek változások.
Korábban el akarta hallgattatni a belga főváros a magyar szociológust.
