Megszurkálták, agyonverték, majd a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét a Lenin-fiúk. A mártírhalált halt színész, Szőts András 37 évesen lett a vörös terror áldozata 1919-ben.
A ma 102. éve megalakult Tanácsköztársaság működése közben, a Parlamentben létrehozott kommunista politikai rendőrség számos embert kínzott meg s dobott az éj leple alatt a Dunába. A korabeli leírások szerint az alagsorban gyötört emberek kiáltásai miatt a Parlament elé járó motorú autókat állítottak, hogy elnyomja a mártírok segélykiáltásait. Itt ölték meg a tehetséges színészt, Szőts Andrást is, aki 140 éve, 1881 augusztusában látta meg a napvilágot, de csak 37 évig élhetett.
Kolozsváron született Incseli Szőts Andrásként, az előnevet még II. Lipóttól kapta a családja. Már a gimnáziumban is minden vágya az volt, hogy színész lehessen, ezért költözött 1903-ban Budapestre, és el is végezte a színiakadémiát. Már kezdő színészként többször írtak róla a lapok, az egyik például megállapította:
1906-ban a Pesti Hírlap emelte kalapját az abban évben végzős Szőts András előtt, aki Aradon alakította Cyrano de Bergerac főszerepét. A lap szerint „figyelemre méltó debutot” láthatott a publikum.
Százával ölték meg az embereket a Tanácsköztársaság nevében (fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor)
1909-ben a színészi karrier mellett katonai pályába kezdett, Nagyváradon a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya lett, s nem volt kérdés számára, hogy az I. világháborúban is harcba megy. Azt tudni lehet, hogy nem sokkal a háború kitörése után mérgezés miatt hosszú ideig ápolták, ám visszament a frontra. Végül
Szőts András tehetségére jellemző, hogy a Nemzeti Színház szerződtette: olyan nagyságokkal szerepelhetett egy színpadon, mint Jászai Mari vagy éppen Blaha Lujza. De ott volt a társulatban egy bizonyos Lugosi Béla is, aki később, a Tanácsköztársaság ideje alatt támogatta az új rendszert, s mindezért a vörös terror bukása után, némi kitérővel az Egyesült Államokba távozott, ahol aztán Drakula grófként a világhírig jutott. Szőts a színészi pálya mellett az egyik legjobb barátjával, az iskolai tanár Homonnai Imrével állandóan újításokon törte a fejét. Több szabadalmat is beadtak, például a szabadalmi hivatalhoz fordultak egy olyan esernyővel, amelynek a nyele csuklós. Ez később meg is valósult, ám nincs nyoma annak, hogy övék lett volna a szabadalom.
Aztán elérkeztünk 1919-hez:
amelynek Lemberkovics Jenő százados volt a vezetője. Őt a vörösök azonnal kivégezték, Szőtsöt ellenben a Parlamentbe hurcolták, ahol embertelen kínzásoknak vetették alá az alagsorban. Agyba-főbe verték, megszurkálták, majd valószínűleg azt a látszatot akarták kelteni, hogy öngyilkos lett, így a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét.
Történt mindez június 26-án. Sokáig senki nem tudta, mi történt a színésszel, aztán a Tanácsköztársaság bukása után a Nemzeti Újság írta meg a rémes esetet. Így értesült róla a Nemzeti Színház társulata is, amely eldöntötte, egy portrét festetnek a mártírról és azt kiállítják a Nemzeti Színház épületében. Így is történt, 1920-ban a színház társalgójában fel is avatták a festményt, amely aztán a II. világháború végéig a helyén maradhatott, ekkor azonban a kommunista hatalom levetette.
Csak a vörös terror bukása után derült ki, hogy a Parlamentben kínozták halálra Szőts Andrást (fotó: Fortepan/Szabó Lóránt)
Közben az is kiderül, kik tehettek Szőts András haláláról. Például a hithű kommunista, a Tanácsköztársaság egyik véreskezű végrehajtója, Korvin Ottó, akit még 1919 végén tartóztattak le és ítéltek halálra. Habár a történészek már bebizonyították, hogy vérszomjas Lenin-fiúról van szó, ehhez képest még ma is több közterület viseli a vörös terror egyik meghatározó képviselőjének a nevét.
Szőts halála Korvin helyettese, Sallai Hollander Imre lelkén is szárad, ők ketten rendelték el a gyilkosságot. Őt 1932-ben állították bíróság elé, Fürst Sándor társaságában. A tárgyaláson Szőts András megölése is szóba került: a bíró kiemelte, hogy Korvin és Sallai Hollander adott rá engedélyt, ám Sallai faarccal csak annyit válaszolt: „nincs tudomásom a dologról”. A tárgyalás végén Sallai Hollander és Fürst Sándor sem kerülhette el a bitófát.
Kövér László házelnök avatta fel.
Közterület ellenben nem hirdeti a nevét. Százegy év után talán ideje lenne végre egy-két Korvin utcát Szőts Andrásra változtatni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Levelet írt a börtönből F. János.
Az elkövető korábban súlyos drogfüggőséggel küzdött.
A 22 éves férfira halálbüntetést kértek az ügyészek.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Lvivben egy férfi késsel támadt az őt igazoltató toborzó katonákra.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
