Felháborító és szánalmas, ahogy a nemzeti érzést mindig ekéző, az 1956-os forradalmat korábban relativizáló baloldali pártok és médiumok most hirtelen nemzetinek tüntetik fel magukat, és 1956 árnyékában tetszelegnek.
Fotó: Fortepan
No azért álljon már meg a menet! Nehogy már a 444, a Telex, az MSZP meg Magyar Péter oktassa már ki hazafiságból a nemzeti oldalt, fideszestül, Orbán Balázsostul! Azok, akik mindig kinevették, mindig gyalázták a nemzeti érzést, a nemzeti szempontot! Csak mert hirtelen politikailag jól jött nekik, félremagyarázva egy jobboldali politikus kijelentését, most ők a nagy ’56-pártiak? Ki hiszi ezt el nekik?
Orbán Balázs az ukrán-orosz háborúról, az ukránok lehetőségeiről beszélve egy halvány pillanatig megemlítette 1956 tapasztalatait, és rázúdult a balos média, meg a baloldali politikusok.
Konkrétan, mint megírtuk, olyasmit adtak a szájába, amit távolról sem mondott, s ez az akció a 444-es Herczeg Márknak volt köszönhető. Szervezetten ment neki Orbán Balázsnak a Telex, a 444, a Magyar Hang, Magyar Péter és Török Gábor, meg az MSZP is, meg az egész baloldal.
Az MSZP-s Tóth Bertalan felkérdezte az ügyben a miniszterelnököt. Értik, egy MSZP-s!
Az MSZP az 1956-os forradalmat leverető MSZMP, a kommunista diktatúra állampártjának utódpártja, akik örömmel fogadták 1956 novemberében a bevonuló szovjet csapatokat.
Az ő soraik közül került ki Horn Gyula, aki 1994-1998 között miniszterelnök volt az országban, 1956-ban pedig pufajkás volt, azaz a forradalmárok ellen küzdött.
A szovjet csapatokat formálisan a kommunista állampárt hívta be az országba 1956-ban. Visszaemlékezéseiben Hegedűs András, aki 1955-1956-ban volt kommunista miniszterelnök, épp október 23-ig, elmondja, hogy a szovjeteket behívó levelet ő írta alá visszadátumozva a miniszterelnöksége idejére, azaz öt nappal korábbra, merthogy 1956. október 23-ig volt hivatalban. Mint 1992-ben mondta, a szovjet csapatok 1956-ban a szovjetek kérték a kommunista állampárt jóváhagyását, annak vezetői pedig megadták ezt. Az 1999-es Nagyapák és forradalmak című filmben úgy beszél a forradalomról, mint felelőtlenségről, ami úgysem lehetett volna megnyerni.
Akarnak újabb példát?
Az MSZP-s Havas Szófia 2016-ban, az ’56-os forradalom hatvanadik évfordulóján az orosz tévében nyilatkozta azt, hogy a forradalom fasiszta volt, a horthysta provokáció és a CIA műve.
Még inkább szánalmas bármilyen 1956-párti felháborodás és Orbán Balázs-szidás Gyurcsány Ferenc részéről, aki a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szekerét tolta a rendszerváltásig, azaz a Nagy Imrével szemben álló, 1956-ot ellenforradalomnak tartó Kádár János állampártja ifjúsági szervezete Központi Bizottságának titkára volt. Aztán 2004-ben egy „mindenki hős volt” felkiáltással összemosta az áldozatok és elkövetők emlékét 1956-tal kapcsolatban, valamin bizalmaskodóan azt kérdezte a korábbi gazdái által kivégeztetett Nagy Imrétől, hogy „Imre, te mit tennél?”
A Magyar Ifjúság című lap 1989. május 26-i számában azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől: „Kiléphet-e hazánk a Varsói Szerződésből?” Ő így felelt: „Időszerűtlennek tartom a kérdést, javaslom, térjünk vissza rá tizenöt év múlva.”
Gyurcsány feleségének, Dobrev Klárának a nagyapja, Apró Antal jelentette be az Országgyűlésben Nagy Imre kivégzését, azt jogos elégtételnek nevezve.
Dobrev családja a rendszerváltásig a kommunizmus haszonélvezője, mi több, oszlopa volt.
Wittinghof Tamás, a megboldogult SZDSZ (az MSZP egykori koalíciós partnere, elvileg antikommunista alapon létrejött rendszerváltó párt, mely gyorsan az antifasizmusra váltott) egykori ügyvezetője, Budaörs polgármestere 2015-ben egy testületi ülésen egyenesen letagadta, hogy valaha volt kommunizmus Magyarországon, amikor egy fideszes képviselő kezdeményezte, hogy egy perces néma felállással emlékezzenek meg a kommunizmus áldozatairól – a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.
A volt SZDSZ-es, baloldali Wittinghof úgy fogalmazott: „Ha volt olyan időszak az országban, amit kommunizmusnak lehet nevezni, bár szerintem nem volt…”
A 444-es, Orbán Balázs szavait kiforgató cikket az a Herczeg Márk írta, akivel megesett, hogy zavaros cikkben gúnyolódott már nemzeti érzésen.
A magyar baloldal, a baloldal pártjai és médiumai 1990 óta folyamatosan ijesztgetnek a jobboldali rémmel, ami szerintük nacionalista. Minden március 15-én meghallgattuk, hogy a jobboldal úgymond kisajátította a kokárdát, holott csak nekik is ki kellett volna tűzni.
A jobboldal tüntetésein voltak tömegesen magyar zászlók, a baloldal demonstrációin nem voltak.
A baloldal narratívája 1990 óta az, hogy az 1956-os forradalom szocialista reformkísérlet volt, és próbálták lejáratni a „pesti srácok” emlékét.
Volt olyan, baloldali megmondóembereket felvonultató Heti Hetes anno, amiben a pesti srácokon gúnyolódtak.
Ahogy az anno Aczél György-féle kommunista propaganda tévében tetszelgő Erőss Pál unokája, Magyar Péter balra tolódó elvtelenségével sem épp az '56-os hősök szellemében cselekszik.
2010 óta meg azt hallgatjuk a baloldal részéről, hogy a szuverenitásharc mit sem ér, alkalmazkodni kell a világtrendekhez. Az egész baloldal, leszámítva talán az LMP-t, mindig is gúnyolódott a nemzeti érzésen. S akkor most nekik áll feljebb! És akkor most ők akarják megmondani, merre van az előre 1956 ügyében. Na ne már!
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
„A Mol – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk.”
A volt miniszterelnök reakciója, a kormányfő és Orbán Balázs csörtéje, valamint az újabb oroszellenes uniós szankciók uralták olvasóink figyelmét hétfőn.
Kovalcsik Tamás lesz a Miniszterelnökség szakpolitikai elemzésekért felelős helyettes államtitkára, Ruff Bálint irányítása alatt.
Magyar Péter még az ellenzékiséggel legkevésbé vádolható Magyar Hangnál is viszonylag gyorsan lekerült a címlapról.
Jó, ha figyelnek az Alkotmány utcában: nehogy előbb hozzák nyilvánosságra az ítéletet, mint a vádiratot.
