Most, szeptember elején még szinte júliusi idő van, így külön dicséretet érdemelnek a tüntetők, akik kőkeményen kitartanak ebben az Orbán Viktor által keltett és fenntartott melegben is.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
„Eltelt a nyár, amikor a libsi világmegváltók hagyták a diktatúrát szunnyadozni, zárójelbe tették, hogy lehetetlen Magyarországon élni és fintorogva élvezték az életet. A kemény menetben megfáradó balos tüntikirályok és királynők nagy duzzogva hagyták magukat a naptól hevíteni, fesztiválokra jártak, jól berúgtak a Balaton partján, ahol ették a megfizethetetlen lángost, és elsírták egymásnak hihetetlen világfájdalmukat. Közben nem jött a fekete autó, az is pihenhetett éppen, a barna inget még Orbán Viktor is naptejre cserélte. A viszonylagos béke azonban csak erőgyűjtés volt.
Az ország továbbra is élhetetlen (csak semmi általánosítás és frázispufogtatás), ezek a szegény elnyomottak pedig nem mondhatják el, amit akarnak (csak nyáron), ráadásul ez a rohadt demokrácia úgy átverte őket, hogy hiába van nekik igazuk, a többség mégsem így gondolja. De végre itt a szeptember, mehetnek a tüncik, újra eljött a zsebhősök kora.
Furcsa diktatúra ez, ahol az elnyomás azt jelenti, hogy minden egyes fórumon, közösségi oldalon, utcán megtartott demonstráción azt mondhat mindenki, amit akar. Itt most rendőrök sem verik az éppen arra járókat gumibottal, szemeket sem lőnek ki. Ellenben mégis diktatúra van. Jó ezt kimondani, még ha nem is tudják a résztvevők, hogy valójában mit jelent egy elnyomó rendszer, ahol tényleg nincsenek jogok, buksisimogatások, ahol nem lehet demonstrációkat tartani és maximálisan le van szabályozva az emberek élete.
Most, szeptember elején még szinte júliusi idő van, így külön dicséretet érdemelnek a tüntetők, akik kőkeményen kitartanak ebben az Orbán Viktor által keltett és fenntartott melegben is, ez máris egy kőkemény fricska az elnyomók ellen. Látható, hogy a lányok-fiúk mindenre képesek, nem lekvárok ők, akik a semmiért siránkoznak, felejtsük ezt el. Ráadásul több mint jogos a kiállás, hiszen a magánéletük is sérül, hiszen igazi szerelmük, a telefon kerül most partvonalon túlra az iskolai idő alatt.
Aljas dolog ez, valljuk be, hiszen az iskolában miért is kéne tanulni, figyelni, ahelyett, hogy lehet nyomogatni a telefont. Mert úgysem figyelnek, akkor legalább hadd telefonozzanak. Így lesz nagy egy nemzet, így érdemes tüntetni a liberálisoknak azért, hogy a tudást helyezzék központi helyre, ezért tapasztalhattuk a hangzatos szólamokat évek óta, amikor még egy kartonlapnyi üzenetet sem sikerült helyesírási hiba nélkül megoldaniuk.”