Intelligens leállósáv, kétszer három sávos út: mutatjuk, milyen fejlesztések várhatóak a magyar autópályákon

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

A Fejér vármegyei Polgárdiban épül az ország legmodernebb melegaszfalt-gyártó rendszere, melynél a próbaüzem a tervek szerint október közepén kezdődik. Ez már csak azért is fontos tény, mert a keverőüzemet eredetileg az M7-es autópálya üzemeltetéséhez, továbbá háromsávosításához hozzák létre, de mint az a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. terveiből kiderül, az üzemnek ennél jóval fontosabb szerepe lesz a hazai autópályák felújításában.

Ahogy azt az Index aktuális cikkében is olvashatjuk, a három éve indult Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését vette át 35 évre az államtól. A cég emellett azt is vállalta, hogy három esztendő alatt egységes szintre hozza az úthálózatot. Ezt a munkát a Fejlesztő Zrt. a tervek szerint jövő nyáron fejezi be, szeptembertől pedig az M1-es autópálya kétszer három sávosra bővítésének áll neki.

A koncessziós szerződések lényege, melyet az állam is kötött a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, hogy a vállalásra szerződő fél viseli az üzemeltetés kockázatát, beszedi a díjakat, cserébe pedig viseli a felmerülő költségeket. A 2022-es autópálya-koncessziós szerződés annyiban tér el ettől a formulától, hogy ezúttal az állam szedi be az útdíjakat, míg a koncesszor a szerződésben meghatározott összeget csak akkor kapja meg hiánytalanul, ha az üzemeltetést hibamentesen végzi és a szerződésben foglaltakat száz százalékosan teljesíti.

Az állam a hivatalos forma szerint egy nyílt uniós közbeszerzési eljárást követően, 2022. május 3-án kötött koncessziós szerződést a Themis magántőkealap vezette konzorciummal, aminek köszönhetően a társulás 35 évig végzi a már megépült gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és fenntartását, továbbá az újonnan épülő szakaszok tervezését és építését.

Útdíjfedezeti rendszerrel a fenntarthatóságért

Rogán Antal a szerződéskötést követően azt nyilatkozta, hogy leginkább azok az utak kerültek be a koncesszióba, amelyek nemzetközi tranzitforgalmat bonyolítanak le, továbbá bővíthető a koncessziós szerződés, ha az M5 és M6 autópályák szerződései lejárnak. Ráadásul a gyorsforgalmi úthálózat 1237 kilométeres szakaszán túl az újonnan elkészült M44-essel bővült a megállapodás.

Rogán Antal azt is elmondta, hogy az állam útdíjfedezeti rendszerben gondolkodik, vagyis a bevételeknek fedezniük kell a költségeket, így költségvetés kiadása nem lehet magasabb, mint a beszedett összeg.

Ehhez azonban az MKIF Zrt.-nek egységes szintre kell hoznia a hálózat burkolatát, ami három év során 538 kilométer gyorsforgalmi út felújítását jelenti. 2023-ban ennek megfelelően több mint 3,6 millió négyzetméter aszfaltburkolatot újítottak meg, idén pedig újabb húsz százalékot terveznek felújítani, mintegy 3,9 millió négyzetméteren.

2025. augusztus 31-ig szól a szintre hozási munka határideje

Az MKIF Zrt. azonban nemcsak a tönkrement burkolatokat cseréli, de mintegy 200 hidat és felüljárót is megújít, sőt teljes értékű leállósávokat épít, közben a hálozatot is tovább fejleszti. Mint ahogy azt Kertesi Tamás, az MKIF Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a magyarepitok.hu-nak elmondta, a következő években az M1-et az M0-tól az országhatárig; az M7-et az M0-tól Balatonvilágosig; az M3-at a Szentmihályi úti csomóponttól Gyöngyösig bővítik az utakat.

Az időterv alapján 2025 szeptemberében indul az M1-es első ütemének bővítése, 2027-ben az M7-esen kezdik meg a munkát, 2031-től pedig az M3-ast szélesítik Gyöngyösig. Az M0 és Concó pihenő közötti kétszer 3 pályás sztráda mellé egy úgynevezett intelligens leállósávot (ITS) is építenek, amit csak akkor nyitnak ki, ha azt a forgalom is indokolja,

Az M7-es autópálya az M0-tól Szabadbattyánig lesz 3+1 sávos, Szabadbattyán és Balatonvilágos között pedig bővített leállósávot kap a sztráda. A legkésőbb felújítandó M3-as esetében a Szentmihályi úti csomóponttól Gyöngyösig építik ki a 3+1 sávot.