A legfrissebb adatokat keddi közleményében értékelte a nemzetgazdasági miniszter.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció 2024 augusztusában éves összevetésben 3,4 százalékot ért el. Az éves infláció mérsékelt és kedvező alakulása mellett, az előző hónaphoz, azaz 2024 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak nem változtak.
A közlemény felidézte: éves alapon a háztartási energia ára 4,3 százalékkal ezen belül a vezetékes gázé 9,4 százalékkal, az elektromos energiáé 1,7 százalékkal lett olcsóbb, a járműüzemanyagok ára pedig 2,9 százalékkal csökkent. Havi összevetésben kiemelhető, hogy a megelőző hónaphoz képest az élelmiszer árak átlagosan nem változtak, ugyanakkor az élelmiszereken belül a tojás 2,3 százalékkal, a száraztészta 1,7 százalékkal, a párizsi és a kolbász 1,4 százalékkal, míg az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 1,2 százalékkal kerültek kevesebbe.
Mindezek kedvezően hathatnak a fogyasztás alakulására.
Közleményében a miniszter megjegyezte: az élelmiszerárak dezinflációját a mezőgazdasági termelői árak jelentős mértékű visszaesése okozza, ami előre vetíti, hogy egyes élelmiszer termékpályákon még csökkenhetnek az árak a következő hónapokban, ami tovább erősítheti a kereslet növekedését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve emlékeztetett, hogy
a kormány már a tavalyi év folyamán sikeresen letörte, majd tartósan alacsony szintre szorította vissza a háborús helyzet és a szankciók miatt megugrott inflációt,
amelynek mintegy 80 százaléka kínálat oldali volt. Az infláció alacsony szinten tartása érdekében, a kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta jelentős mértékben hozzájárul a kiskereskedelmi verseny élénkítéséhez és az infláció kontrol alatt tartásához.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot és a magas bérnövekedésnek köszönhetően reálbérnövekedést jelent, így az egyaránt jó a családok és a vállalkozások számára is. A fizetések vásárlóerejének tavaly szeptember óta tartó növekedése érdemben hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, a fogyasztói bizalom erősödéséhez, ezáltal a fogyasztás bővüléséhez.
(MTI)
Az unordotox gazdaságpolitika atyja márciusban, 12 év után befejezi a munkáját a jegybank élén. Összeszedtük, hogyan jutott el a növekedést hajhászó különc megoldásoktól a „küklopsz-üzemmódig” és távolodott el a korábbi szövetségesétől.
Nincs érdemi szakmai ellentét a Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági kormányzat között, csak az együttműködés hiányzik.
A kölcsönt azok vehetik majd igénybe, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és nem jogosultak a diákhitelre.
A cél az, hogy jelentős minimálbér- és garantált bérminimum emelés lehessen jövőre.
Nagy Márton leszögezte, „Brüsszel az árdrágítók oldalán áll és ezeknek az árdrágító multiknak semmi sem szent”.
Az MNB egyik vezetője szerint ez történelmi siker.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet, érdemben meghaladva ezzel az eurózóna várható 0,8 százalékos bővülési ütemét, miközben jövőre a külső kereslet rendeződése esetén 3,7 százalékra gyorsulhat a dinamika.
A főpolgármester még tavaly tette ezt egyértelművé. A helyiek nem sok jóra számíthatnak.
