A halál belovagolt Magyarországra

„Kezdjük egy szeleppel. Kardos György, a Magvető nagyhatalmú írója számtalan embert kivégeztetett, megöletett akkor, amikor cimborájával, Berkesi András későbbi íróval, lektűrszerzővel a Katonapolitikai Osztály hírhedt, rettegett duójaként irtották azokat, akiket jobboldalinak vagy egyáltalán »ellenségesnek« tartottak. Sok-sok évvel később fia, Kardos István az apja, az »Ezredes« pisztolyával lőtte magát főbe. »Ezredes«, írtam, mert így kellett hívni az öreg Kardost otthon. Alakját hitelesen felidézi egykori menye, Botond Ágnes érzelmes, mégis objektív, hiteles könyve (»és akik az árnyékában voltak«).

Kardos fia az „Ezredes« lakásában végzett önmagával. Ezzel a jelenettel nyitottam A kultúra megszállását. Apja bűneiért mintha a gyermek bűnhődött volna – ártatlanul, s persze összetett szándékból és őrületből választva a halált.

Vágás: a szintén értelmiségi, illetve mozgalmi famíliából származó Koós Anna fiatalon nem nézte végig édesanyja öngyilkosságát, Sós Verára Koós öccse talált rá, a későbbi színésznő »már csak« a vért törölgette fel. Anyjuk, az ÁVH egykori alkalmazottja a férje fegyverével ölte meg magát. Hatvannyolcban. Koós Béla maradt, és a tévénézőket boldogította a hetvenes, nyolcvanas években is. Szerkesztőként, szintén egykori ÁVH-s tisztként. (Lásd még: Jogi esetek.) Szülei történetét Koós Anna is megírta. Ezt is beleszőttem A kultúra megszállásába. 

Titkok és tabuk. Pár éve, az író regényéből tudtuk csak meg, hogy Nádas Péter nagybátyja is ÁVH-s volt, az apja – a nagybácsi fivére – története még ma is homályos, az biztos, hogy volt szolgálati fegyvere, mert azzal gyilkolta meg magát. A két kisgyerek – az idősebbik a későbbi újságíró, író – akkora már elveszítette édesanyját, aki az egész családhoz hasonlóan a kommunista mozgalomhoz tartozott. Ott maradtak árván, Nádast hírhedt nagynénje, a bolsevik mozgalmár, pardon »újságíró«, Aranyossi Magda nevelte.”