A keresztény identitásról és a bibliai missziós parancsról beszélgetett a Tranziton Tapolyai Emőke pszichológus, Mártí Zoltán 777-főszerkesztő és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet munkatársa.
Fotó: Mandiner
„Tegyetek tanítványommá minden népet” – keresztény identitás napjainkban – ez volt a témája a tihanyi Tranzit egyik péntek esti beszélgetésének Tapolyai Emőke klinikai szakpszichológus és pasztorálpszichológus, Martí Zoltán, az MTVA online igazgatóságának vezetője, a 777 keresztény portál alapító főszerkesztője és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója részvételével.
Téves istenképpel rengeteget találkozom
– jelentette ki Tapolyai a beszélgetés elején, hozzátéve, hogy kereszténynek lenni lehet formalitás, amikor valaki karácsonykor és húsvétkor elmegy istentiszteletre, de a Biblia nem erről beszél. Aztán lehet, hogy valaki részt vesz egy gyülekezet életében, de csak a formalitásokat tartja meg – ez is lehet identitás, de ez sem az igazi. Az igazi a személyes istenkapcsolat, ekkor beszélhetünk hívő emberről, akinek identitásában van kapcsolódása Istennel.
A klinikai pszichológus a kommunizmus alatt üldözött keresztények bátorságát kutatja a doktori témájában, s mint megjegyezte: visszatérő mondat a részükről, hogy: „nem tehettem mást”. Ez az istentapasztalatukból fakadt. Az apostolok közül is szinte mindenki mártírhalált halt – emlékeztetett a szakember.
Martí Zoltán hozzátette: szerinte nem kellett az apostolokat nógatni, hogy menjenek téríteni, boldogan mentek hirdetni Krisztust.
A hit nem azt jelenti, hogy bűntelenek a keresztények vagy hogy nincsenek problémáik, hanem hogy látszik, hogy a hívőt boldoggá teszi a hite.
Leszögezte: a hit nem magánügy, mert nem magánügy az, hogy megváltott Isten – a személyes istenkapcsolat az, ami magánügy.
Tapolyai Emőke szerint nagyon erős dogmákon alapszik a szekularizált nyugat gondolkodása: ezek szerint „az én hangulatom és érzelmeim köteleznek téged” – ez szembe megy a keresztény identitással, ami szerint felelősek vagyunk azért, ahogy élünk. Az új nyugati dogma felelősségátruházás és a szégyenalapú identitás kibontakoztatása azok esetében, akik nem ez vallják. Pedig Jézus folyamatosan a szégyentől szeretne minket megszabadítani.
Martí Zoltán rámutatott: Jézus világosan mondja, hogy „én vagyok az út, az igazság és az élet”, nem azt mondja, hogy „az egyik út vagyok”, vagy hogy „féligazság vagyok”. Martí vonzóbbnak tartja XVI. Benedek azon vízióját, hogy kis egyház lesz, de az igaz egyház lesz, mint a „svédasztalos egyházképet”. A Biblia tanításához képest egy hanyatló keresztény társadalom vagyunk.
Tapolyai szerint van itthon egy mélyhitű, kritikusan gondolkodó kereszténység, ami „nagyon frankó”. Ő – mint mondta – az üldözött egyházban nőtt fel a kommunizmus alatt, ami megőrző-önfenntartó-védekező kereszténység volt. Ő lát ma egy aktív keresztény réteget, s szerinte nagyon sokan keresők a mai magyar társadalomban. Szerinte Magyarország „felszántott talaj, ami jó”. Abba még életet lehet vetni. Sok istenkereső fiatallal találkozik, meg olyanokkal, akiknek senki nem beszélt Istenről, és szeretnék, ha valaki beszélne nekik.
Vajon nem új papságként tűnnek fel a pszichológusok?
– tette fel a kérdést Máthé Zsuzsa. Tapolyai szerint ez részben azért van, mert a papság elhanyagolta a feladatát. Az érett hitnek vonása az, hogy kritikusan gondolkozik, és ezt fel meri vállalni – a bátorság pedig nem agresszió. Emlékeztetett: Pál apostol azt mondja, most már felnőtt eledelt kell ennünk, ami rágós. Sem a szégyenteológia, sem a gazdagságteológia nem célra vezető.
Martí Zoltán szerint a fiataloknak „döbbenetes mennyiségű kérdése van”, amire választ fognak kapni, a kérdés az, hogy kitől: hívő emberektől vagy másoktól. Hozzátette: ha a Blaha Lujza téren megkérdeznénk az embereket, hogy van-e Isten, sokféle választ kapnánk, de azt senki nem válaszolná, hogy nem érdekli a kérdés.
Tapolyai Emőke szerint
aki ismeri az Igét, azaz a Bibliát, az ki tudja szűrni a torz pszichológiai irányzatokat
– s itt a Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig érti, azaz az egész Bibliára gondol, Ószövetséggel és Újszövetséggel.
Az érzelem és értelem is „elképesztően” megvan a Bibliában – szögezte le a 777 főszerkesztője. Krisztus nem egy érzelemmentes valaki. De fontos az értelem is, fontos a teológia, mert értelem nélkül nehéz levezetni bármit is, érzelem nélkül meg nincs irgalom.
A felekezeti különbségek és az ökumené témája kapcsán Tapolyai rámutatott: Jézus üzenete szerint akkor ismeri fel a világ az ő istenségét, ha a keresztények szeretik egymást. Ez nagyon nagy teher – tette hozzá. Krisztussal kapcsolatban lenni ad egy olyan benső stabilitást, hogy fel tudunk tenni kérdéseket egymásnak is, és Istennek is.
Martí Zoli rámutatott:
ma egyre inkább fontosabbá válik a konzervatív és liberális keresztények közti törésvonal, mint a felekezetek közötti,
hiszen az keresztbe vágja a felekezeteket.
Amikor felháborító véleményeket látok a kereszténységről, akkor azon gondolkodom, hogy mi az, amit ők nem látnak, mit nem tudtunk átadni – folytatta a pszichológus.
A 777-es főszerkesztő megjegyezte: abban az istenben, akit sok ateista felvázol, aki egy haragvó, gyűlölködő isten, ő sem tudna hinni. Tudnunk kellene „tálalni” a keresztény istenképet az emberek felé.
Tapolyai Emőke szerint Isten a keresők és nemkeresők istene is, s idézte egyik kedvenc igéjét: „zörgessetek és ajtót nyitnak nektek”. Szerinte először János evangéliumát kell lassan olvasgatni, és azt kérdezgetni, hogy „milyen az isten”. De a keresztényeknek nem kell Isten fogadatlan prókátorainak lenni. Nekünk valóságos kapcsolatban kell lennünk Istennel, és ezt a valóságos kapcsolatot kell felkínálnunk.
Martí Zoli hozzátette:
fontos, hogy a keresztények megvallják mások előtt a hitüket,
hiszen a Biblia szerint „ha megvalltok engem az emberek előtt, akkor én is megvallak titeket az Isten előtt”.
Tapolyai Emőke hozzátette: hiszi, hogy Isten elhívott minket egyéni felelősséggel is és közösségi felelősséggel is, azaz lehet küldetése egy nemzetnek. A világ pedig várja a bibliai igazság megszólalását. Bátran képviselnie kell a keresztényeknek, hogy nem minden út vezet Istenhez, hiszen Jézus is azt mondja, hogy ő az út. A szakpszichológus szerint fel kell vállalni, hogy ez kizárást jelent, és ez a kizárás teszi a kereszténységet inkluzívvá.
A 777 főszerkesztője azzal zárta a beszélgetést: a keresztény elhivatottság önbizalmat kellene, hogy adjon a hívőknek, akik nem kellene, hogy elbújjanak a hitükkel.
Ezt is ajánljuk a témában
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előadást tartott a tihanyi Tranziton A magyar gazdaság esélyei a veszélyek korában címmel. Összefoglalónk!
Az Ars et Viriditas egyszerre 1) értékközpontú és alkotó szemléletű életrend, munkaéthosz; 2) az emberi tevékenységek minőségi színvonalán nyugvó ökológiai alternatíva; 3) közösségi hálózat.
A valóságtól teljesen elrugaszkodott „elemzés” látott napvilágot.
Ilyen pedigrével valóságos „merjünk kicsik lenni”-hozzáállásnak hat, ha magunkra nézve a kultúrkereszténységet tekintjük az elérhető maximumnak. Francesca Rivafinoli írása.
Ayaan Hirsi Ali, a világhírű iszlámkritikus és frissen megtért keresztény az MCC Feszten beszélt Európa előtt álló kihívásokról.
Még nem győzték le nyugaton a woke-ideológiát, a pszichológia szakma és az iskolák indoktrináltak, a társadalomtudományban politikai alapon lektorálnak – mondta a brit oktatási szakértő a Mandinernek.
Magyar Péter egy szimpla tűzeset mögött is kormányzati összeesküvést sejt, állítása szerint azért égett le egy gazda földje, mert ő egy nappal korábban ott járt. Ennek kapcsán kérdeztük Hal Melinda klinikai szakpszichológust Magyar esetleges paranoiájáról.
„A Tisza szerint bűncselekmény megkérdezni az emberek véleményét az adókról” – fogalmazott a kormányfő.
Újabb hatalmas hazugságon érték az ellenzéki pártelnököt.
