Teljesítményértékelés és vizsgák – többek között ilyen újdonságok is várnak a pedagógusokra az új tanévben.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
Mozgalmas év elé néznek szeptember 1-jétől a pedagógusok – írja a Blikk. A munka mellett figyelniük kell majd az új teljesítményértékelési rendszerre is (TÉR), amitől a fizetésük összege függ majd, ezen felül pedig vizsgázniuk is kell a területükön érvényes alapdokumentumokból. Utóbbi azt jelenti,
hogy a köznevelésben dolgozók 2024. szeptember 1. és 2025. január 31. között 10 órás online képzésben vesznek részt, majd ezt követően vizsgázniuk kell az alapdokumentumokból:
tanároknak a Nemzeti Alaptantervből, az óvodapedagógusoknak a Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjából.
A rendszer szerint három teljesítménycélt kell meghatározniuk az oktatásban dolgozóknak. A rendelet alapján az értékelés lezárulta után az aktuális fizetést vagy emelést is ez határozza meg.
A Blikk emlékeztet: a TÉR részleteit, illetve annak utolsó változatát egy hete tette nyilvánossá az Oktatási Hivatal, „Szakmai , módszertani ajánlás a pedagógusok, vezetők teljesítményértékeléséhez” címmel. Ebből kiderül, hogy egy terjedelmes pontrendszerben kötelező ettől az évtől értékelni az oktatásban dolgozókat, amelynek része, hogy minden egyes munkavállalónak az év elején három teljesítménycélt kell meghatároznia a maga számára, ez képezi az önértékelését.
Emellett hét területen az intézményvezetés pontokat ad a tanári teljesítményre.
A módszertani anyag szerint a pedagógusok esetében alkalmazandó három értékelési teljesítményszint a következő:
• kiemelkedő teljesítmény (az elérhető pontszám 80%-a vagy afeletti),
• átlagos teljesítmény (50% vagy afeletti, és 80% alatti),
• fejlesztendő teljesítmény (50% alatti).
„A pedagógus teljesítményértékelést először 2024. szeptember 1. és 2025. június 30. közötti időszakra kell elvégezni, amelynek eredményeként a munkáltatók 2025. szeptember 1-jével állapíthatnak meg módosított illetményt” – jegyzi meg a portál.
Az értékelés az úgynevezett „béreltérítést” – tehát a béremelést vagy bércsökkentést – is befolyásolhatja, illetve „ez alapján kerülhet sor fejlesztési szükséglet megfogalmazására”.
„Kiemelkedő teljesítményt nyújtók esetén indokolt lehet a többletjuttatás biztosítása, az átlagos teljesítmény nem, vagy csak kivételes esetben alapozza meg többletjuttatást, a fejlesztendő értékelési tartományban lévők esetében az értékelő rögzíti a fejlesztendő terület megnevezését, valamint az értékelt személlyel közösen meghatározott fejlesztési eszközt (pl. továbbképzésen való részvétel, hospitálás)” – áll az OH anyagában a BM-rendelet alapján.
„Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon” – véli a telefonhasználat iskolai korlátozásáról Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, akit az eddigi tapasztalatokról, a már bevált, jó gyakorlatokról és a várható hatásokról kérdeztünk. Összeállításunk.
A rendelet semmit sem tesz hozzá az iskolai rendhez és a gyerekek okosodásához, inkább a választók tudatának beszűkítésére „gyúr”.
Lelkiismereti fogoly vagy gyűlölködő, aki megszegte a bíróság ítéletét? Harmadszorra vitték börtönbe az ír keresztény tanárt, aki nem volt hajlandó engedelmeskedni a transznemű diáknak és az iskolájának. Mártír vagy bolond? Összefoglalónk.
Azért nekem még mindig hiányérzetem van.
A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen nincs két egyforma iskola – árulta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
A sztárpedagógus felvetése könnyedén bekerülne egy „Tíz mondat, amellyel csökkentheted a tanári szakma presztízsét” című összeállításba.
A magyar külügy képviselője nagy tapsot kapott Izraelben, amikor kiállt a zsidó állam mellett, ami önvédelmi harcát vívja.
A Fortepan fotótárából válogatott archív képeken mutatjuk meg, hogyan nézett ki a front és a hátország a mai Ukrajna területén. A háború akkor a Kárpátokat is elérte, valamint a mai Nyugat-Ukrajnát is közvetlenül érintette.
