Szégyen-e a homoszexualitás?

Nyitókép: Reginald Mathalone / NurPhoto / NurPhoto via AFP

„Majdnem LMBTQ-t írtam, de ez a betűszó két évtizede a társadalom elsöprő többségének az égvilágon semmit sem jelentett. (Talán nem is létezett.)

Manapság nem telik el úgy nap, hogy a kérdéssel valamilyen formában ne találkoznánk, ráadásul örökösen állásfoglalásra is kényszerítenek. Az országot nagyjából két részre osztja a probléma. Egyik oldalon áll az a progresszív vonulat, amelyik minden tradicionális elpusztításával a család, az élet továbbadása ellen, a nemzeti és vallási hagyományok megszüntetéséért dolgozik. Ők következetesen a legliberálisabb nézőpontot választják, a konzervatív szemlélet pedig igyekszik ezt az eredetileg marginális kérdést ott tartani, ahová való: a szubkultúrák világában.

Ugyan értelmes párbeszédre – mint egyébként sok más témában sem – sok remény nincs, mégis nehéz lemondani arról, hogy a másik felet megpróbáljuk meggyőzni vagy legalábbis informálni saját álláspontunkról. Az alábbi írás erre lenne apró kísérlet.

Perintfalvi Ritáról az égvilágon semmit sem tudunk azon kívül, hogy rendszeresen provokálja a keresztény-nemzeti oldalt. E funkciójában viszont olykor gondolkodásra, érvek gyártására vagy – mint ezúttal – tájékoztatásra sarkallhat minket. Egy Facebook bejegyzésében némi öntömjénezés mellett két másik közéleti szereplő vitájáról ír (ami ezúttal számunkra irreleváns), de van egy mondata, amire talán érdemes válaszolni. Ez így szól: »Én csak azt nem értem, hogy miért lenne szégyen az, ha valaki b*zi?« (Ő maga csillagozta ki, maradhatunk mi is ennél az alaknál.)”