A háztartások kiadásnövekedése a mobiltelefon-szolgáltatások esetén volt a legjelentősebb.
Nyitókép: Pixabay
Közel 21 ezer forint volt havonta egy átlagos háztartás hírközlési kiadása 2023-ban – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából – írja a Világgazdaság. A portál rámutat, hogy a kutatás szerint a hírközlési szolgáltatásokra – azaz mobiltelefonra, internetre, tévé-előfizetésre és otthoni (vezetékes) telefonra – átlagosan 20 900 forintot fizettek a magyarok.
A kiadások több mint felét a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja tette ki.
Az NMHH éves rendszerességgel végez piackutatást a háztartások hírközlési szolgáltatásokkal való ellátottságáról. A felmérés alapján ezen szolgáltatásokra 2023-ban átlagosan 20 900 forintot fizettek havonta, ez pedig 13 százalékkal több, mint az előző évben. A kiadásnövekedés még így is elmaradt az infláció átlagos mértékétől – mutattak rá a közleményben.
„A hírközlési kiadások több mint felét (havi 12 400 forint) a mobilszolgáltatás (telefonálás, internet) teszi ki, a tévészolgáltatás költsége (átlagosan 4100 forint), majd az otthoni interneté (3500 forint). Az otthoni telefont már kevesebben használják, így átlagosan csak 600 forintot költ erre egy háztartás, a szintén kevesek által igénybe vett hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetre pedig 300 forintot”
– ismertette az NMHH. A hírközlési összkiadásokba a hatóság munkatársai nem számolták bele a streamingszolgáltatásokat, azt ugyanis az emberek jellemzően közvetlenül a tartalomszolgáltatónak fizetik.
A közleményben kitértek arra is, érdemes megvizsgálni, hogy miként változott a szolgáltatások tartalma, hiszen a kiadások növekedését a több vagy jobb szolgáltatás iránti igény is indokolhatja. Ennek ellentmond, hogy 2022-ről 2023-ra az otthoni telefon igénybevétele jócskán lecsökkent (42 százalékról 31 százalékra esett), illetve a hagyományos tévészolgáltatásra előfizetők aránya is kismértékben, de mérséklődött – tették hozzá.
A kutatásból kiderült az is, hogy a háztartásokban használt SIM-kártyák átlagos száma (ami 2023-ban 2,0 volt) és a többi szolgáltatástípus igénybevételének aránya nem változott számottevően. „Vagyis elmondhatjuk, hogy a kiadások annak ellenére növekedtek, hogy az emberek inkább kevesebb szolgáltatást vettek igénybe” – írták.
A háztartások kiadásnövekedése a mobiltelefon-szolgáltatások esetén volt a legjelentősebb.
Míg 2022-ben havi 10 500 forintot, tavaly már 12 400 forintot költöttek erre a háztartások – nem beleszámolva az esetleges készüléktörlesztéseket vagy mobilvásárlásokat. Ez 18 százalékos kiadásnövekedés. Mindkét évben a mobil-előfizetések 73 százaléka volt a számlás előfizetés, és háromnegyedéhez tartozott mobilinternet-szolgáltatás is. Az NMHH szakemberei lényegi bővülést a felhasználható adatkeret mennyiségében láttak. 2023-ban a megkérdezettek számlás mobil-előfizetéseinek 45 százalékához tartozott már 10 gigabyte-ot meghaladó havi mobilinternet-adatkeret, míg 2022-ben ennek aránya csupán 32 százalék volt – olvasható a közleményben.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Egy miniszter telefonjának fotózgatása nem csak etikátlan, de kimeríti a bűncselekmény fogalmát is – szögezte le a miniszter.
Nem tudták aláírni a levélben leadott szavazatukat.
A DK-s politikus szerint a NATO-országok a víz alatti kábeleket is védik.
Grooming és szextorzió – mennyire veszélyes, és mit tehetünk ellene?
Fűrész Tünde szerint a szülők részéről is nagyobb tudatosságra lenne szükség az okoseszközök használata terén.
Az elmélet szerint az USA meggyengítette az egyik fő ellenfelét és megnövelte saját biztonságát.
Ahogy az AfD-szimpatizánsok hasonlóan elsöprő többsége sem.
