Európa elkezdte kiszervezni a határvédelmét az észak-afrikai „határőr-rezsimeknek”, egyes államok kétoldalú megállapodásokat alkalmaznak.
Nyitókép: migránsokkal zsúfolt hajót kísér a kikötőbe a spanyol parti őrség a Kanári-szigeteknél. Fotó: STRINGER / AFP
A tavalyi évhez képest egyharmadnyival kevesebb illegális bevándorló érkezett eddig Európába, de ez csak átmeneti helyzet – mondta lapunknak az aktuális bevándorlási viszonyokról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Mint kifejtette, egyes útvonalakon, például a közép-mediterrán útvonalon (Tunézia,Líbia-Olaszország) 64 százalékos a csökkenés, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Meloni-kormány meg tudott egyezni Tunéziával, hogy az olasz partokhoz legközelebbi észak-afrikai ország védje a partjait és ne engedje kifutni a migránshajókat.
A legnagyobb visszaesés ezzel együtt mégsem itt, hanem a hazánkat is érintő nyugat-balkáni útvonalon tapasztalható, itt a tavalyihoz képest 75 százalékos a csökkenés
– mondta Sayfo Omar. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy Magyarország déli határain nagyjából 12500 illegális átkelési kísérlet történt idén. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a tavaly novemberi, marokkói és afgán embercsempész-csoportok között kipattant, halálos áldozatokkal járó fegyveres összetűzés után a szerb kormány végre lépett, elkezdte letartóztatni az embercsempészeket és délre szállították vissza a migránsokat.
„A magyar határon azért az utóbbi időben már újra látszik a mozgolódás” – mondta a kutatási vezető. Bár a nagyobb csempészhálózatokat felszámolták, a helyzet alakulása attól függ, hogy a szerb hatóságok mennyire végzik a dolgukat. Hiszen ahol a kereslet nagy, ott a kínálat is hamar megjelenik. Márpedig Törökország irányából százezrek szeretnének útrakelni Európa irányába – tette hozzá.
Mindezekkel ellentétben ugyanakkor a nyugat-mediterrán útvonalon radikális volt az emelkedés a migránsok érkezését tekintve, itt 154 százalékos növekedés volt megfigyelhető.
Az erre érkező migránsok elsősorban Maliból, Szenegálból, Marokkóból jönnek, és a Kanár i Szigeteken kötnek ki, ami egy spanyol félautonóm terület. „Aki pedig oda megérkezik, a spanyol kormány átszállítja az Ibériai félszigetre, hogy elejét vegye a helyi vezetéssel való feszültségeknek” –magyarázta Sayfo Omar, hozzátéve, hogy ezek a bevándorlók jellemzően nem maradnak Spanyolországban, továbbmennek Belgium és a Franciaország irányába.
A kutatási vezető kifejtette: az Európai Unió lassan mozdul, a most elfogadott migrációs paktumot is két év alatt kell beilleszteni a nemzeti jogszabályokba, de még így is kérdéses, hogyan fog működni.
A nemzeti kormányoknak viszont nincs idejük, ezért léptek például az olaszok vagy éppen Málta, amely a Líbia keleti részér uraló tábornokkal egyezett meg.
Sayfo Omar elmondta azt is, hogy a mostani közel-keleti konfliktus csak közvetett módon van hatással a migrációra, hiszen Gázából nem lehet kijutni, a környező államok lezárva tartják határaikat. Ezzel együtt Izrael és a Hezbollah konfliktusa akadályozza a libanoni belpolitikai rendezést is. Ez pedig azért fontos, mert az ország 2018 óta a gazdaság mélyrepülésben van, ami erősíti a migrációs hajlamot. Emellett a konfliktus negatívan hat több ország, így Egyiptom és Jordánia turizmusára, ami miatt ott is növekszik a migrációs kedv.
A kutatási vezető elmondta azt is, hogy a kitoloncolás nem igazán működik a gyakorlatban, tavaly 105 ezer személy lett kiutasítva az Unió területéről, de ennek csak a harmada hagyta el ténylegesen Európát. Ez az arány egyébként országonként változik, elsősorban azon múlik, hogy egy európai országnak milyen megállapodása van egyes kibocsájtó vagy tranzitországokkal.
Az olaszok például a Tunéziával kötött egyéb megállapodások mellett Albániával is megegyeztek, hogy ott hozzanak létre saját pénzből, olasz adminisztrációval működő menekült-táborokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket. De ennek a megoldásnak is kétes a kimenetele, hiszen már idén háromszor annyian érkeztek Olaszországba illegálisan, ahányan ezekben a táborokban összesen elférnének. Inkább precedensteremtő vagy elrettentő funkciója van ezeknek a megoldásoknak.
Sayfo Omar összességében elmondta: a migrációs folyamat állandó, egy pár éves felmérés szerint a migránskibocsátó arab államok fiataljainak a fele elhagyná országát, a szubszaharai térségben ez az arány pedig még magasabb. Ennek pedig elsősorban gazdasági okai vannak, nem pedig ideológiaiak.
Ez a térség egy válságzóna, a gazdaságok katasztrofális állapotokban vannak, a fiataloknak nincs jövőképük, sok család számára az európában élő rokonok hazautalásai jelentik a túlélést
– fogalmazott Sayfo Omar.
A fentiekből az szűrhető le, hogy Európa elkezdte kiszervezni a határvédelmét az észak-afrikai „határőr-rezsimeknek", amelyek aztán a maguk módszereivel eleget tesznek a feladatnak, de az alapprobléma nem változik, a nyomás pedig nő. „Az, hogy most csökkent az érkező migránsok száma, csak annak köszönhető, hogy ideiglenesen sikerült elzárni néhány szelepet” – mondta Sayfo Omar.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Egy év börtönre ítélte a bíróság.
Hiába a tagállami ellenállás és a józan ész szava, Brüsszel nem tágít. Ursula von der Leyen Cipruson jelentette be: kíméletlenül végre kell hajtani a vitatott migrációs paktumot.
Egy szomáliai férfit állítottak bíróság elé egy 20 éves holland nő megerőszakolása és meggyilkolási kísérlete miatt, egy olyan ügyben, amelyről korábban nem számoltak be.
Gondolkodás nélkül öntené a pénzt Ukrajnába.
Bemutatkozott a Tisza Párt.
Némi kutatómunkával kiderült, hogy Geuzenpenning-díjat kapott korábban több Soros-szervezet, valamint migráns- és ukránpárti formáció is.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
