Ideiglenesen legalább sikerült elzárni néhány szelepet – Sayfo Omar a migrációs helyzetről

Nyitókép: migránsokkal zsúfolt hajót kísér a kikötőbe a spanyol parti őrség a Kanári-szigeteknél. Fotó: STRINGER / AFP

A tavalyi évhez képest egyharmadnyival kevesebb illegális bevándorló érkezett eddig Európába, de ez csak átmeneti helyzet – mondta lapunknak az aktuális bevándorlási viszonyokról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Mint kifejtette, egyes útvonalakon, például a közép-mediterrán útvonalon (Tunézia,Líbia-Olaszország) 64 százalékos a csökkenés, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Meloni-kormány meg tudott egyezni Tunéziával, hogy az olasz partokhoz legközelebbi észak-afrikai ország védje a partjait és ne engedje kifutni a migránshajókat.

– mondta Sayfo Omar. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy Magyarország déli határain nagyjából 12500 illegális átkelési kísérlet történt idén. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a tavaly novemberi, marokkói és afgán embercsempész-csoportok között kipattant, halálos áldozatokkal járó fegyveres összetűzés után a szerb kormány végre lépett, elkezdte letartóztatni az embercsempészeket és délre szállították vissza a migránsokat.

Radikális emelkedés

„A magyar határon azért az utóbbi időben már újra látszik a mozgolódás” – mondta a kutatási vezető. Bár a nagyobb csempészhálózatokat felszámolták, a helyzet alakulása attól függ, hogy a szerb hatóságok mennyire végzik a dolgukat. Hiszen ahol a kereslet nagy, ott a kínálat is hamar megjelenik. Márpedig Törökország irányából százezrek szeretnének útrakelni Európa irányába – tette hozzá. 

Az erre érkező migránsok  elsősorban Maliból, Szenegálból, Marokkóból jönnek, és a Kanár i Szigeteken kötnek ki, ami egy spanyol félautonóm terület. „Aki pedig oda megérkezik, a spanyol kormány átszállítja az Ibériai félszigetre, hogy elejét vegye a helyi vezetéssel való feszültségeknek” –magyarázta Sayfo Omar, hozzátéve, hogy ezek a bevándorlók jellemzően nem maradnak Spanyolországban, továbbmennek Belgium és a Franciaország irányába.

Kétoldalú megállapodások

A kutatási vezető kifejtette: az Európai Unió lassan mozdul, a most elfogadott migrációs paktumot is két év alatt kell beilleszteni a nemzeti jogszabályokba, de még így is kérdéses, hogyan fog működni.

Sayfo Omar elmondta azt is, hogy a mostani közel-keleti konfliktus csak közvetett módon van hatással a migrációra, hiszen Gázából nem lehet kijutni, a környező államok lezárva tartják határaikat. Ezzel együtt Izrael és a Hezbollah konfliktusa akadályozza a libanoni belpolitikai rendezést is. Ez pedig azért fontos, mert az ország 2018 óta a gazdaság mélyrepülésben van, ami erősíti a migrációs hajlamot. Emellett a konfliktus negatívan hat több ország, így Egyiptom és Jordánia turizmusára, ami miatt ott is növekszik a migrációs kedv.

Kitoloncolási kudarc

A kutatási vezető elmondta azt is, hogy a kitoloncolás nem igazán működik a gyakorlatban, tavaly 105 ezer személy lett kiutasítva az Unió területéről, de ennek csak a harmada hagyta el ténylegesen Európát. Ez az arány egyébként országonként változik, elsősorban azon múlik, hogy egy európai országnak milyen megállapodása van egyes kibocsájtó vagy tranzitországokkal.

Az olaszok például a Tunéziával kötött egyéb megállapodások mellett Albániával is megegyeztek, hogy ott hozzanak létre saját pénzből, olasz adminisztrációval működő menekült-táborokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket. De ennek a megoldásnak is kétes a kimenetele, hiszen már idén háromszor annyian érkeztek Olaszországba illegálisan, ahányan ezekben a táborokban összesen elférnének. Inkább precedensteremtő vagy elrettentő funkciója van ezeknek a megoldásoknak.

Árulkodó felmérések

Sayfo Omar összességében elmondta: a migrációs folyamat állandó, egy pár éves felmérés szerint a migránskibocsátó arab államok fiataljainak a fele elhagyná országát, a szubszaharai térségben ez az arány pedig még magasabb. Ennek pedig elsősorban gazdasági okai vannak, nem pedig ideológiaiak. 

– fogalmazott Sayfo Omar.

A fentiekből az szűrhető le, hogy Európa elkezdte kiszervezni a határvédelmét az észak-afrikai „határőr-rezsimeknek", amelyek aztán a maguk módszereivel eleget tesznek a feladatnak, de az alapprobléma nem változik, a nyomás pedig nő. „Az, hogy most csökkent az érkező migránsok száma, csak annak köszönhető, hogy ideiglenesen sikerült elzárni néhány szelepet” – mondta Sayfo Omar.