Csúcsra jár a zsugorinfláció: papírtörlőből 25 lappal, mosogatószerből 5 milliliterrel kevesebbet kapunk

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Újabb 50 terméknek csökkent a kiszerelése az elmúlt három hónapban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa szerint – szúrta ki a Portfolio.hu. Folytatódott tehát a nyári hónapokban is a zsugorinfláció, vagyis az a jelenség, amikor nem a termék ára emelkedik, hanem a kiszerelése csökken. A kiszereléscsökkenés gyakorlatilag minden napi fogyasztási cikket és élelmiszert érint, kevés kivételtől eltekintve.

A bejelentési kötelezettség minden olyan előrecsomagolt terméket érint, amelyet 2020. január 1., illetve 2023. július 1. között forgalmaztak és amellyel a vásárlók találkozhatnak az 1 milliárd forint árbevételt meghaladó üzletekben. A kormány azt is kötelezővé tette, hogy a zsugorodásról a boltokban is tájékoztassák a vásárlókat. Ez alól csak egy kibúvó van, ha a kisebb kiszerelés mellett a korábbit is forgalmazza az üzlet legalább 6 hónapig.

A kiszerelés csökkentése mellett nem feltétlenül azért döntenek a gyártók, hogy ezáltal rejtett áremelést hajtsanak végre. A vásárlóknak érdemes megnézniük, hogy az adott termék ára a kiszerelés csökkenésével együtt hogyan változott. 

A gyakorlat nem jogszabályellenes és nem minősül a fogyasztók megtévesztésének, a Nébih felé ugyanakkor minden ilyen változást jelenteni kell.

Összességében alig változtak az árak az infláció visszaszorulása óta, sőt, több termék és szolgáltatás olcsóbb lett. Ez jó hír például azoknak a családoknak, akiket érint az iskolakezdés előtti nagybevásárlás.

Az augusztusi inflációs adatok a várakozások szerint alakultak, főként az üzemanyagok és a szolgáltatások áremelkedése húzta fel a mutatót. Idén átlagosan 4,2, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet a pénzromlás üteme. 

Ebben jelentős szerepet játszik a bázishatás, vagyis az, hogy a tavalyi év második felét jellemző havi alapú árcsökkenések kiesnek majd a bázisból, és ez visszafogott áremelkedés mellett is gyorsulást eredményez az éves rátában. Ezzel együtt éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Az előrejelzés kapcsán a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak jelentik, kérdés, hogy a Közel-Keleten sikerül-e megelőzni az eszkalációt, amely a világpiaci olajárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolna.