A friss inflációs adatok a várakozások szerint alakultak, főként az üzemanyagok és a szolgáltatások áremelkedése húzta fel a mutatót. A Makronóm Intézet elemzője szerint 2024-ben átlagosan 4,2, jövőre pedig 3.5 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Júliusban havi alapon 0,6 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, ebben ugyanakkor egyszeri hatás játszott szerepet, a kötelező akciózás kivezetésével a korábban árstopos élelmiszereket a kereskedőknek már nem kell beszerzési áron értékesíteniük, és ez egyszeri áremelkedést okozott több termék esetében is. Ezt részben tudta ellensúlyozni az idényáras termékek havi alapú 5,0 százalékos árcsökkenése. Viszont az éves áremelkedési ütem ezzel együtt is visszafogott volt, 2,7 százalékos. Az élelmiszerek esetében sem a mezőgazdasági, sem az élelmiszeripari termelői árak alakulása nem jelzi, hogy érdemi árnyomás lenne, amely a következő hónapokban felfelé hajtaná a fogyasztói árakat.
A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 3,8 százalékkal emelkedett, és ez érdemben felfelé húzta a havi áremelkedési ütemet. Itt ugyanakkor jelentős részben a júniusi drágulás hatása jelenik meg, amely a hónap második felében következett be, így az akkori felmérési időszakból kicsúszott.
A havi és az éves rátát is elsősorban a szolgáltatások árváltozása húzta felfelé, amelyek júniushoz képest átlagosan 1,1 százalékkal drágultak. Itt kiemelendő az üdülési szolgáltatások áremelkedése, amely jelentős részben a külföldi üdülés drágulása nyomán a 10 százalékot is meghaladta, de a postai szolgáltatások árváltozása is pozitív hatással volt a havi árindexre. Ezen termékkörben tehát az látható, hogy a kereslet élénkülésére a vállalatok is reagálnak. Kedvező ugyanakkor, hogy a teljes szolgáltatásinfláció júliusban lassulást mutatott, 9,1 százalékra, ami azt jelzi, hogy bár vannak kivételek, összességében a szolgáltató szektoron belül is a megelőző évinél visszafogottabbak az átárazások.
Várakozásaink szerint a következő hónapokban lassú ütemben, de gyorsulhat az infláció mértéke. Ebben jelentős szerepet játszik a bázishatás, vagyis az, hogy a tavalyi év második felét jellemző havi alapú árcsökkenések kiesnek majd a bázisból, és ez visszafogott áremelkedés mellett is gyorsulást eredményez az éves rátában. Ezzel együtt éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Az előrejelzés kapcsán a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak jelentik, kérdés, hogy a Közel-Keleten sikerül-e megelőzni az eszkalációt, amely a világpiaci olajárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolna.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Marjai János
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A magyar gazdaság gyorsulhat, az infláció pedig alacsony maradhat, bár sok a kockázat – derült ki az MBH elemzőinek friss előrejelzéséből. A Barátság kőolajvezeték újraindítása egyértelműen segítene Magyarország gazdasági teljesítményén.
Azért meg nem lepődtünk.
Ráadásul tovább erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben.
Varga Mihályt is idézik.
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
A lengyel Konföderáció szerint a történtek túlmutatnak egy egyszerű politikai szóváltáson.
A modern élet kihívásait nem lehet teljesen megszüntetni, de tudatos döntésekkel enyhíthetők a hatások.
