Alexandru Grumaz szerint Románia elmulasztotta, hogy jelentős beruházásokat vonzzon a védelmi iparba.
Nyitókép: Kurucz Árpád/Anadolu Agency/Getty Images
Románia nehéz helyzetben találta magát, miután a NATO a védelmi ipar újjáélesztését sürgette a tagállamokban. Egy korábbi minisztériumi tisztségeket is betöltő román tábornok szerint az ország komoly problémákkal küzd ezen a téren, hiszen elvesztette szakembereinek kilencven százalékát, valamint a teljes védelmi iparát – írja a Maszol.ro hírportál.
Orbán Viktor Magyarországa kihúzta alólunk a szőnyeget
– panaszkodott Alexandru Grumaz nyugalmazott román tábornok az Adevărul portálnak adott interjújában. A korábban a védelmi minisztériumban több fontos pozíciót betöltő Grumaz arra utalt, hogy a legújabb generációs német Lynx gyalogsági harcjárművet (IFV) Magyarországon kezdték gyártani, és „a szomszédos ország hadserege lesz az első, amely ezt az új járművet megkapja”.
Alexandru Grumaz, aki az Egyesült Államokban is tanult, elmondta: 2016 novemberében a Rheinmetall megállapodást írt alá Romániával páncélozott járművek gyártásáról a moreni Automechanika gyárban (400 darabról volt szó, melyek közel kilencven százalékát Romániában állították volna elő), valamint tüzérségi lövegek gyártásáról a resicabányai Arsenal üzemben. Azonban a projekt meghiúsult, akárcsak számos más német terv Romániában.
2022 decemberében gördült ki a zalaegerszegi gyárból az első Magyarországon gyártott KF-41 Lynx gyalogsági harcjármű. Magyarország még 2020. augusztus 16-án szerződött le a Rheinmetall AG-val a KF41 Lynx hazai gyártásáról. A magyar honvédelmi minisztérium 2020. szeptember 9-én mintegy 2 milliárd euró értékben rendelt 9 darab járművet és 209 darab KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet, melyek közül a szerződés szerint 163 darab Zalaegerszegen készül. 2023 decemberében hivatalosan is bejelentették, hogy a Lynx alapjain fejlesztenek légvédelmi rendszert Magyarország számára a Rheinmetall által. A 30 millió eurós megrendelés értelmében a KF41 alvázát Skyranger 30 toronnyal és Mistral rakétaindítókkal látják el.
A NATO által sürgetett védelmi ipar újjáélesztésével kapcsolatban a nyugalmazott tábornok, Alexandru Grumaz, rámutatott, hogy
Románia komoly gondokkal küzd, hiszen elvesztette szakembereinek 90 százalékát és a teljes védelmi iparát.
„A világ egy puskaporos hordón ül, és évről évre újabb háborús gócok jelennek meg, amelyek eszkalációs kockázatot hordoznak magukban. Még aggasztóbb, hogy egy pusztító háború éppen Románia határainál zajlik, ami miatt a NATO és az Európai Unió figyelmeztetései szerint a tagállamoknak erősíteniük kell védelmi iparukat. Románia viszont azon országok közé tartozik, amelyek tétlenül szemlélik a helyzetet, és továbbra is haboznak komoly intézkedéseket hozni, ahogyan az elmúlt több mint 30 évben sem tettek semmit, amikor a mindenkori kormányok tehetetlenül nézték végig a védelmi ipar összeomlását” – mondta Grumaz.
A tábornok arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia még puskaport sem állít elő, hanem Szerbián keresztül Oroszországból importálja azt. „A '90-es években a hadseregben használt járművek 90 százalékát mi magunk gyártottuk. Előállítottuk a teljes gyalogsági fegyverarzenált és a hozzá tartozó lőszereket. Volt saját lőporgyárunk, amit ma már nem mondhatunk el. A védelmi iparban több mint százezer munkahely létezett” – emlékeztetett a tábornok.
Grumaz szerint Románia elmulasztotta, hogy jelentős beruházásokat vonzzon a védelmi iparba. Pozitív példaként Lengyelországot említette, amely legutóbb, augusztus közepén írt alá egy megállapodást az amerikai Boeing céggel 96 AH-64E Apache harci helikopter beszerzéséről. „Varsó korábban ipari kompenzációs megállapodásokat kötött az amerikai Boeing és General Electric cégekkel, amelyek a helikopterek karbantartásához szükséges kompetenciák átadására irányultak lengyel gyárak számára. Ennek eredményeként a lengyel védelmi ipar mintegy 250 millió euró értékű szerződésekhez jutott” – jegyezte meg Grumaz.
A nyugalmazott tábornok figyelmeztetett, hogy bár jelenleg Románia nincs közvetlen veszélyben, ez nem garantálja, hogy a jövőben is így marad. Hozzátette: az ukrajnai háború ismét rávilágított arra, milyen kiszámíthatatlan a történelem.
***
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
Horváth Csenger szerint olyan leckét kapott, amelyet sosem felejt el.
