Az új kiállítás a világ legkisebb közlekedési múzeumaként igyekszik felhívni magára figyelmet.
Nyitókép: Alex Segre/UCG/Universal Images Group via Getty Images
Budapest újabb különlegességgel gazdagodott: a Szabadság híd pesti hídfőjénél található vámszedőházban ugyanis májusban megnyílt a világ legkisebb közlekedési múzeuma. Az állandó kiállítás a Közlekedési Múzeum szervezésében és támogatásával jött létre – írta meg az Index.
A budapestiek és a városban gyakran közlekedők számára ismerős a pesti hídfőnél álló két apró épület, amelyekről sokan tűnődtek már, hogy miért maradtak meg. Az épületek története a múltba nyúlik vissza: 1703 és 1918 között a budapesti hidakon vámot kellett fizetni, és ezek a házak szolgáltak a vám szedésére, az itt beszedett pénzt pedig a híd fenntartására fordították. A második világháború után a legtöbb ilyen épületet elbontották, kivéve a Szabadság híd két pesti vámházát.
A déli épületben ma a hídmester irodái működnek, míg az északi épület 1997-ben a Közlekedési Múzeumhoz került. Itt korábban egy kisebb hídtörténeti kiállítás volt látható, amely csak különleges alkalmakkor volt nyitva. A kiállítást végül technikai okok miatt bezárták és hosszú ideig zárva maradt.
Idén azonban újra megnyitottak egy állandó, ingyenesen látogatható kiállítást, amely Budapest és a Duna kapcsolatát mutatja be a kétszintes épületben. A kiállított tárgyak és információk a hidakhoz kötődnek, felkeltve a látogatók érdeklődését a főváros történelme iránt.
A tárlat központi témája Budapest hidai, amelyek nélkül a város mai arculata nem alakulhatott volna ki.
A hely szűkössége miatt elsősorban kisebb tárgyakat és plakátokat állítottak ki, de minden hídról találhatók érdekes darabok. Az egyik legkülönlegesebb kiállítási darab a Lánchíd kapuzatának modellje, amely 1913-ban készült. Az 1833-as dunai felmérési térkép bemutatja a Duna jégzajlását és a környék árvizeit. A Margit híd koronaeleme, amely a második világháború alatt a Dunába került, szintén megtekinthető, miután 2003-ban kiemelték a folyóból. Többek között az Erzsébet hidat díszítő egyik angyal fejét is kiállították.
Az új kiállítás a világ legkisebb közlekedési múzeumaként igyekszik felhívni magára figyelmet.
Ez Budapest legrövidebb hídja, továbbá az első olyan budapesti építmény, amely amellett, hogy magyar tervező munkája, magyar anyagokból is épült. A magyar dualizmus ipari fejlődésének egyik máig megmaradt emléke. Akkoriban ez egy európai szintű híd volt
– mondta a tárlatvezetésen Domonkos Csaba kurátor.
***
Makovecz Imre nélkül sem 1998-ban, sem 2010-ben nem sikerült volna választást nyerni, és nem születtek volna meg a polgári körök sem. Orbán Viktor erről és a makoveczi világészlelésről is beszélt a Műcsarnokban, az építész születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező nagyszabású tárlat megnyitóján.
„Jobban félsz, mint azok, akiknek már semmi veszítenivalójuk nincsen” – üzente a Magyar Péterrel szimpatizáló újságíró a műsovezetőnőnek.
A Világgazdasági Fórum elemzése figyelmeztet: az ENSZ 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési céljainak csak a harmada halad a terv szerint, sőt több területen egyenesen rosszabb lett a helyzet. Pedig a fejlődéshez meglennének az eszközök, ám azok túl lassan terjednek – ezért a tanulmány villámgyors megoldást sürget a globális áttöréshez.
Nagyon keserű tanulási folyamaton kell még átesnie a társadalomnak.
Kis magyar futballabszurdum.
A modern festészet egyik különleges sorsú és nagy tehetségű alakja volt Szóbel Géza. Művei most Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban láthatók, a tárlat Makláry Kálmán magángyűjteményéből válogat.
A Tisza Párt jelöltjei hetek óta nem szólalhatnak meg nyilvánosan – Schiffer András szerint gyakorlatilag „némaságra vannak kényszerítve”, miközben Magyar Péter másokon kéri számon a vitakészséget.
Kételkednek a történtek valódiságában.
