Sokan szinte vallásosan hiszik, hogy a marihuána gyógyítja a depressziót, de nagyot tévednek

Nyitókép: Iris van den Broek / ANP MAG

Nemrég megjelent Dr. Haller Józsefnek, a Drogkutató Intézet igazgatójának legújabb tanulmánya, amely világosan rávilágít arra, hogy hiába történt meg az elmúlt időszakban több országban is a marihuána legalizációja, a hozzá fűzött reményeket nem váltja be az intézkedés. Főleg, ha ezek a remények arra fókuszálnak, hogy  esetlegesen a depresszió csökkentésére megfelelő lehet a kannabisz – erről beszélgettünk a tanulmány szerzőjével a Drogkutató Központ által szervezett sajtóeseményen a Mathias Corvinus Collegium Tas vezér utcai épületében szerdán.

„Kifelejtették” a placebo-kontrollt, máris „megfelelő” eredményt kaptak

Haller József azzal kezdte, hogy az eddigi több ezer klinikai vizsgálat, amely a kannabisz és a depresszió kapcsolatát vizsgálta, abba az irányba mutattak, hogy a marihuána rendszeres fogyasztása súlyosbít az említett lelki betegségen. Ezekkel szemben azonban fel lehetett hozni érvként, hogy nem megfelelő minőségű marihuánát fogyasztottak az alanyok. A Drogkutató Intézet ezért az elmúlt két évből olyan kutatásokat gyűjtött össze és dolgozott fel, amelyekben hatóságilag bevizsgált kannabiszt alkalmaztak.

„156 releváns kutatási cikket találtunk. A legtöbb keresztmetszeti tanulmányban a depresszió  gyakoribb volt azok között, akik fogyasztottak kannabiszt, mint azok között, akik nem. 

– olvasható a tanulmányban. Hogy miért megy mégis abba az irányba jelenleg a világ, hogy egyre több országban legalizálják a marihuána fogyasztását, arról Haller József úgy vélekedett, sokan szinte vallásosan hisznek a marihuána jótékony hatásaiban, ráaádásul e hit mögött sokszor komoly lobbierő van.

Meghökkentő az is, hogy Haller elmondása szerint 

Az intézet összesen huszonkét olyan kutatást vizsgált, amelynek hiányzott a tudományos vizsgálatok ezen elengedhetetlen lába.

Kérdésünkre, mégis hogyan lehetséges a 21. században, hogy két tucat kutatásból „kifelejtik” a placebót, a neurobiológus azt mondta, ha rosszindulatú akarna lenni, visszakérdezne: biztos, hogy tényleg kifelejtették? Haller ugyanis rámutatott, más kutatásokban éppen az az eredmény jött ki, hogy 

– fogalmazott Haller.

A Drogkutató Intézet igazgatója tanulmányában rámutatott, „a keresztmetszeti vizsgálatok 79,0%-a pozitív korrelációt mutatott az orvosi kannabiszt fogyasztók és a depressziósok között: 

A kannabiszfogyasztás a vizsgálatok 14,8%-ában nem volt összefüggésben a depresszióval, és 6,2%-ban volt összefüggésben az alacsony depresszióval.”  

Ezt az ilyen jellegű tanulmányok 81%-a mutatta ki. De végül egyetlen olyan vizsgálat sem született, amelynek az eredménye arról számolt volna be, hogy a marihuána fogyasztásával, vagy a fogyasztás emelkedésével csökkentek volna a depresszió tünetei.

Általánosságban ezt úgy lehet összefoglalni Haller elmondása szerint, „ha kannabiszt fogyasztok, depressziósabb vagyok azoknál, akik nem fogyasztanak kannabiszt, ha növelem a dózist, akkor egyre súlyosbodik a depresszióm, ha abbahagyom a kannabiszt, akkor csökken a depresszióm”.

A neurobiológus azt a tévhitet is eloszlatta, hogy az úgyenevezett orvosi marihuána esetén más lenne az eredmény. Hiszen az orvosi marihuána összetételében nem, mindössze abban különbözik a bevizsgált, rekreációs célra termesztett marihuánától, hogy orvosi célra használják.

Rendben, nem jó a depresszióra, de legalább a bűnözőket elszegényíti, ha legalizálják, ugye? Hát…

A beszélgetés egy pontján Haller feltette a kérdést: mit gondolunk, csökkent-e a feketepiac Kanadában, miután legalizálták a marihuána fogyasztását?

– válaszolta meg saját kérdését.

„Azért, mert a kanadai törvények értelmében az engedélyezett kannabisz termékeknek a THC tartalma korlátozott. Azt legfeljebb a gyerekek, a kamaszok fogyasztják. A feketepiacon rendkívül sokféle marihuánát lehet megkapni – egyes fogyasztók számára ennek ugyanolyan jelentősége van, mint hogy borból is sok fajta van – és sokkal nagyobb THC tartalommal ” – magyarázta Haller.

Ráadásul még árakban is alá tudnak menni a legálisan forgalmazott drognak, hiszen a feketepiacon beszerezhető marihuána „adómentes”.

Haller szerint a legalizáció éppen azt a minimális gátlást tünteti el az emberekből, hogy feketepiacról ne merjenek beszerezni kannabiszt, hiszen ha a fogyasztása legális, meg sem kérdezhetik a hatóságok a fogyasztót, hol vette a drogot.

A fogyasztás legalizálása tehát a gyakran hangoztatott érvekkel ellentétben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A marihuánával kapcsolatos szabályozások terén azonban nem a legalizálás és a teljes tiltás létezik csupán, van középút is. Ilyen például a dekriminalizáció, ami nem legalizációt jelent, csupán annyit, hogy a fogyasztót nem kezelik bűnözőként. Tulajdonképpen a dekriminalizáció enyhébb fajtája van érvényben hazánkban is. Ugyan tilos Magyarországon marihuánát fogyasztani, de rendkívül nehéz érte börtönbe kerülni.

„Lebukás esetén a fogyasztó az eljárás bármely szakaszában dönthet úgy, hogy elterelésre megy, akkor pedig azonnal törlődik minden, tehát nem lesz priusza az illetőnek. Annyi megkötés van, hogy ezt két éven belül egyszer lehet eljátszani. A kormány drogellenes stratégiájában tehát esélyt ad a használóknak amellett, hogy zéró toleranciát tanúsít a cselekménnyel szemben” – egészítette ki az elhangzottakat Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

Hogy a teljes legalizáció vagy a köztes utak a jobbak? Ha a cél az, hogy a fogyasztás ne nőjön, akkor a válasz egyértelmű. Haller József ugyanis rámutatott, 

Lehet olyan vegyület a kannabiszban, ami segít, kár, hogy a kutatásokban eddig nem azt keresték

Mindezek után, ha valaki legálisan akar elszállni, az egészségügyi érvekkel hiába takarózik. Ugyanez igaz a feketepiac visszaszorításáról szóló hiedelmekre is.

Azt viszont Haller József hangsúlyozta, a depresszió egy életveszélyes betegség, amit komolyan kell venni, ezért minden szóba jövő lehetőséget meg kell vizsgálni, hogy minél több embert lehessen kigyógyítani ebből a súlyos állapotból.

A marihuána „hagyományos” fogyasztási módjai ugyan korántsem ajánlottak depresszió kezelésére, Haller József azonban tanulmányában felhívja a figyelmet: 

A tanulmány bővebb kivonata ide kattintva olvasható.