Néhány szavazat különbség nem ad elegendő legitimációt

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

„Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása és a Kúria döntése után úgy tűnik (bár még szó van az Alkotmánybíróság esetleges állásfoglalásáról is), hogy Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármester-választást. Egy közel kétmilliós városban 41 szavazat különbséggel. Ami százalékban alig kifejezhető.

Ez azt is jelenti, hogy miközben többszázezren támogatják a baloldali politikust, gyakorlatilag ugyanennyien más valakit látnának szívesen a helyén. És ez most nem is a magas, vékony polgármester ellen szól, mert fordított esetben pont ilyen igazságtalan, és a közakarattal nehezen egyező volna a végeredmény. Persze, hivatkoznak a demokrácia őrei a kényszerítő valóságra, valahogy csak el kell dönteni. A labdarúgó VB-t, EB-t, BL-t is gyakran két egyforma erősségű, azonos számú gólt szerző, százhúsz percen keresztül egymás fölébe kerekedni képtelen csapat között végül tizenegyesekkel döntik el. Az lesz a világbajnok, aki pontosabban rúg büntetőt. Nem sok köze van a focihoz. De hát még mindig jobb, mint a pénzfeldobás. Régen voltak megismételt mérkőzések, de a sűrű versenynaptárba ezek már nem férnek bele.

A teljes bizonytalanság pillanataiban még maga Karácsony is új voksolást követelt, ez az óhaja azóta némileg megszelídült, de hasonló esetekben érdemes lehet rászánni egy kis pénzt és időt, és újra szavaztatni, hogy világos felhatalmazás legyen. A demokrácia ugyanis egyre kevésbé szól a tömegek tényleges akaratáról – sokszor nem is artikulálódik megfelelőképpen ez az akarat –, inkább az 51-49, vagy a már-már fölényesnek mondható 53-47-es győzelmekre hajtanak; mozgósítással, egy-egy jól elsült kampányelemmel, szlogennel, netán valamelyik félre ráégethető botránnyal.
A fővárosi közgyűlés egyébként is működésképtelen lesz, többen is zsaroló potenciállal rendelkeznek majd, és – amint ígérik – »ügyek« mentén születnek határozatok, ami könnyen lehet, hogy azt jelenti: én engedek ebben, cserébe te abban, a vége pedig az lesz, hogy senkinek sem igazán jó, ami van. A politika nem a cselekvésről, nem a programokról és az emberekről fog szólni, hanem hatalomtechnikai játszmákról.”