„Mind végsőkig kitartok” – a Tiszák szellemisége a ma emberének is követendő példa

Nyitóképen a nemrég átadott geszti Tisza-kastély madártávlatból. Fotó: Lázár János Facebook-oldala. Belső képek: Facebook, MTI/Czeglédi Zsolt

Egy hónapja látogatható a Tisza család geszti kastélya, amely a a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. hálózatán belül is egyedülálló turisztikai desztináció, mivel az országnak két miniszterelnököt is adó család történetét és mindennapjait bemutató kiállítás mellett szálláshely és éttermi szolgáltatás is elérhető egy helyen. Tisza Kálmán és Tisza István családi fészkében Lázár János építési és közlekedési miniszter kalauzolta el nemrég a sajtó munkatársait. A rendhagyó tárlatvezetés során  a múlt találkozott a jelennel: a hallgatóság több olyan kérdésére is választ kaphatott, amely napjainkat is befolyásolja. Riportunk. 

***

Három éven át tartó felújítást követően, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján ünnepélyes keretek között adták át a Tiszák geszti otthonát. A rekonstrukciónak köszönhetően teljesen megújult a kastély kertje és parkja is, valamint felépült az Arany János Vendégház, amely szálláshelyet biztosít azoknak a látogatóknak, akik több napot is szeretnének eltölteni az országnak két miniszterelnököt is adó család egykori fészkében. 

A megújult műemlékhelyszín a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. hálózatán belül is egyedülálló: komplex turisztikai fejlesztési mintaprojektnek számít, amelyben állandó kiállítás, szálláshely, éttermi szolgáltatások és sportpályák is helyet kapnak.

A rekonstrukció elsődleges célja az volt, hogy az épületegyüttes legutolsó, eredeti állapota kerüljön helyreállításra. A főépületben az egyes helyiségek visszakapták korabeli funkciójukat, mint például Tisza István dolgozószobája; míg a női szalon kiállítótérré és rendezvényhelyszínné is vált. Mindezek mellett teljes rekonstrukción esett át a Tiszttartó Ház, az Arany János Emlékház, illetve a Tisza család kriptája is. 

A Tisza család leszármazottai, többek között Nitsch Gáborné Tisza Ilona, Patay Ilona és Patay Péter jóvoltából olyan használati tárgyakat is megcsodálhatnak a látogatók, amelyek eredetileg is a kastélyban voltak. Ilyen például Tisza István elefántcsont levélbontója, a már korábban említett Barabás Miklós portrék és a márványból készült asztali óra, amelynek a tetején egy turulmadár található. De még az a szőnyeg is gazdagítja a gyűjteményt, amelyre a szóbeszéd szerint azon a végzetes október végi napon, a merénylet áldozatává lett Tisza István holtan rogyott le.

 – véli Lázár János építési és közlekedési miniszter, aki miniszteri biztosként felelt a kastély rekonstrukciójáért. A június végi sajtóbejáráson pedig ő maga kalauzolta végig a megjelenteket emlékhelyen a pincétől a padlásig.

Egy családi otthon, ahol megfordult a magyar közélet színe-java

A parkból a kastélyba, ott pedig teremről teremre haladva tárult fel előttünk annak a családnak a története, amely két államférfit is adott Magyarországnak. A miniszter a komplexumon kívül található Arany János Emlékház kapcsán felidézte, hogy a 19. század nagy költője az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően, mivel nemzetőr volt, bujkálni kényszerült. Egy barátja ajánlotta be Tisza Domokos, Tisza Kálmán későbbi miniszterelnök öccse mellé házitanítónak. A korabeli feljegyzések szerint a költő azért kapott külön lakot a parkban, mert nem tudott sem pihenni, sem alkotni a pezsgő mindennapokat élő család otthonának falain belül. Geszti tanítóskodása idején olyan költemények kerültek ki a kezei közül, mint a Toldi szerelme vagy A hajnali kürt. De olyan balladai alakjai is ehhez a tájhoz kötődnek, mint Ágnes asszony vagy Bárczi Benő, akinek a vers szerint tetemét a Geszthez közeli radványi erdőben találták meg.

Azonban nemcsak Arany János fordult meg e falak között a magyar irodalom nagy alakjai közül. Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán is gyakori vendége volt a Tiszáknak. Egyes feltételezések szerint Jókai A kőszívű ember fiaiban a családfőt Tisza Kálmán édesapjáról, Tisza Lajosról mintázta. Míg a Baradlay fivérek alakját fiai, Lajos, Kálmán és László ihlették. 

Lázár megjegyezte azt is, hogy emellett a család kiterjedt sajtókapcsolatokkal is bírt, amely a korban egyedülállónak számított. „Tisza István nemcsak újságot alapított, hanem maga is publikált. A Nyugattal szemben hozott létre irodalmi újságot, és nem egyszer a sajtó ellenszenve közepette végezte a munkáját” – mondta el.

A vallásszabadságért vívott harctól a politika élvonaláig

A miniszter a tárlatvezetés során hangsúlyozta, hogy 

Annak az egykori miniszterelnöknek, akinek annak ellenére nincs egy szobra sem Budapesten, hogy 1875 és 1890 közötti hivatali idejében épültek meg azok a létesítmények, épületek – az Országház tervezése is ekkor indult –, amelyekre ma is büszkék vagyunk a magyar fővárosban, amelyeket turisták ezrei csodálnak meg”. 

„Magyarországból magyar országot és mintegy 11 ezer kilométernyi vasutat épített. A vasút pedig abban az időszakban a mai digitalizációval ért fel: egyet jelentett a progresszióval és a felzárkózással. Abban mérték egy ország fejlettségét, hogy mennyi vasúttal rendelkezett” – ismertette.

A kastély szalonjának központi pontján kapott helyet Horowitz Lipót Tisza Kálmánt – melynek eredetije a Parlament Tisza Kálmán-termében található – és Benczúr Gyula Tisza Istvánt ábrázoló portréja. Utóbbi eredeti, magánadományként került Gesztre. További érdekesség, hogy a geszti református egyházközség őrizte meg Tisza Kálmán íróasztalát, amely a szalonból nyíló helyiségben tekinthető meg további eredeti használati tárggyal együtt.

Lázár János hozzáfűzte, hogy a család politikai ambíciója részben abból is fakadt, hogy erdélyi és Bihar megyei reformátusként „óriási harcot” folytattak a saját jogaikért: tarthassanak istentiszteletet, lehessen templomuk. „A vallásszabadság ügye politikai ügy volt, és az egyház érdekében folytatott küzdelmekből következett a politikai helytállásnak a képessége. 

– magyarázta.

A tárcavezető szólt még Ferraris Artúr Tarokkparti a Szabadelvű Párt klubjában című festményéről is, amely ugyancsak szembetűnő helyen látható a szalonban. „Ez a kép jól mutatja az akkori Szabadelvű Párt befolyását és erejét. A festményen feltűnik Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Podmanyczky Frigyes, – Budapest megálmodója és megépítője – valamint két további országgyűlési képviselő is. A kártyaparti pedig Deák Ferenc portréja alatt zajlik. Ezen az alkotáson egyesül tehát mindaz, ami a kiegyezést követő időszakot jellemezte” – sorolta.

Tisza István, a háborús miniszterelnök

Lázár azt is kiemelte a tárlatvezetés során, hogy a nőknek mindig döntő szerepe volt a családban. „Tisza Lajos feleségül vette Degenfeld-Schonburg Ilonát, Debrecen egyik meghatározó emberének a lányát. Úgy tartják, hogy Tisza István keménységét és határozottságát sváb édesanyjától örökölte, akinek ugyancsak külön teret szenteltek a kiállításon”.

Tisza István ellenezte a háborút, de annak kitörése után minden erőforrást mozgósított. Mindemellett elvetette IV. Károly reformjavaslatait, és ez az ellentét, valamint a belső elégedetlenség vezetett 1917-es lemondásához. Élete során vagy háromszor meg akarták ölni. Emlékezetes volt a Károlyi Mihállyal vívott csatája is 1913. január 2-án. A párbaj oka nem más volt, minthogy Károlyi nem fogadta Tisza köszönését. 1913-ban Kovács Gyula akarta lelőni a parlamentben.  A golyó nyoma még ma is látszik a pulpituson. Végül 1918 október végén egy merénylőcsoport sikerrel járt, a gyilkosság körülményei máig tisztázatlanok.

„A Tisza István ellen végrehajtott merénylet, majd öt nappal később fia halála megrengette a családot. Kersch Gáborné Tisza Ilona, az egyik Amerikában élő leszármazott mondta el nemrég nekem, hogy ebben az időben olyan szinten eluralkodott a gyűlölet a Tisza-családdal szemben, –a vesztes háború felelősségét oly mértékben rótták egy ember nyakába –, hogy a még életben maradt kisgyermekeket a család kocsordi birtokára kellett menekíteni, mert az a hír járta, hogy a forradalmárok velük is végezni akarnak. Sőt, sokan örültek annak, hogy elhunyt a fia” – vázolta fel a korra jellemző közhangulatot a miniszter. 

Hozzátette, „egyes szakértők a trianoni tragédiát azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyar politikai elit a háború előtt nem volt képes összefogni, nem volt képes az országot felkészíteni a háborúra. Továbbá nem volt képes a kisebbségekkel kiegyezni. 

 Ugyanakkor az ország feldarabolását követően, a két világháború között egy nagyon erős Tisza István-kultusz vette kezdetét a tudományos, a kulturális és a közéletben egyaránt. Azt vallom magam is, hogy nincs egy ország rendben, amíg a szimbolikus elemeinek nem tud emléket állítani. Mi erre tettünk kísérletet nemcsak itt Geszten, hanem Nagycenken a Széchenyi-kastélyban vagy Tiszadobon az Andrássyak otthonában” – húzta alá Lázár. János.