Folyamatosan azt halljuk, Magyarországon elszegényedtünk – de mi az igazság?

Nyitókép: Pixabay

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Mindenfelé és folyamatosan azt halljuk, hogy Magyarországon elszegényedtünk, a keresetünk jóval kevesebbet ér, mint korábban, mérhetetlenül megnőtt a nélkülözés. Ez álhír. Attól, hogy sokszor és hangosan mondják, még messze nem lesz igaz, hogy hazánkban rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol.

Ha ellenőrizzük a tényeket, akkor azt látjuk, amit a nemrégiben megjelent OECD Employment Outlook 2024 is ír, Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben a reálkeresetek. A 2024. I. negyedéves átlagkereset reálértéke hazánkban 10%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi ugyanezen időszaki szint volt, s ez az 5. legnagyobb javulás volt. Az OECD országok átlaga is növekedett, 3,5%-kal. A 35 országból már 29 ért el javulást, azonban Belgiumban, Franciaországban, Svédországban, illetve az Európai Unión kívül Kanadában, Japánban és Új-Zélandon még mindig csökkent az átlagkereset vásárlóértéke. Íme a kiadvány 1.9. ábrájának „A” grafikonja változtatás nélkül: 

Az elemzés bemutatja azt is, hogy a Covid előtti szinthez viszonyítva hogyan állnak az országok. 2019. IV. negyedévéi szinthez viszonyítva Magyarországon 13,5%-kal nőttek a reálkeresetek, s ez Litvánia után a 2. legnagyobb javulás, az OECD átlaga mindössze 1,5%-kal javult közel öt év alatt. A 2021. IV. negyedévi OECD mélypont óta mi 3,2%-kal javultunk, s ez úgy igazán elismerésre méltó tény, hogy mindössze a 35 országból 8-ban tudtak növekedni a reálkeresetek a legutóbbi években, még az OECD átlaga is 2,8%-kal romlott ezidő alatt. A kiadvány 1.9. ábrájának „B” grafikonja mutatja a részleteket.

Erről a témáról már többször írtam, például Magyar Péter a kampányában szinte minden helyszínen arról beszélt, hogy 20 százalékkal csökkentek a reálbérek hazánkban. Dobrev Klára pedig azt állította, hogy a magyar átlagfizetés a 2. legalacsonyabb Európában. 

Hazánkban csökkenésről csak tavaly beszélhettünk, 2022. szeptembertől 2023. augusztusig volt nagyobb a havi infláció, mint az átlagkeresetek emelkedése. 2022-ben éves átlagban, az év első nyolc hónapjának növekedése kompenzálta még az utolsó harmad csökkenését, így akkor még reálkereset-növekedést tudtunk produkálni, majd 2023-ban, az első nyolc hónap romlását az utolsó négy hónap már nem kompenzálta, ezért lett a reálkereset-csökkenésünk 2,9 százalékos. 

Idén első negyedévben viszont átlagosan már 10 százalékos növekedést tudtunk kimutatni, januárban 10,4 százalék, februárban és márciusban 9,9 százalék javulásunk volt. Hazánkban 2016-2020 között 5 százalék feletti reálkereset-emelkedésünk volt, 2017-ben éves átlagban elértük a 10 százalékot is. Ha nem ér bennünket idén váratlan külső negatív hatás, akkor idén is bőven 5 százalék felett maradhat a keresetek vásárlóerejének javulása, amivel bőven behozzuk a tavalyi romlást.

A grafikonon láthatjuk, hogy tavaly és tavalyelőtt a környező országokban jelentős romlást szenvedett el a keresetek vásárlóereje, sőt, Németországban már 2020-tól tart a romlás. A cseh keresetek tavaly már csak a 2017-es szintet érték, a németek a 2015., a szlovákok pedig a 2019. évit. 

Ezekben a nehéz időszakokban nemcsak a keresetek vásárlóerejének megtartásáért tettek meg mindent a munkáltatók, de a foglalkoztatottak száma sem csökkent. A munkaerőpiac minden előzetes várakozáson felül jól teljesített.

Az életkörülményeink alakulását érintő negatív álhírek a gyerekvállalásra is kihatnak, ilyenkor csökken a termékenység, mert a tudatos gyermekvállalók óvatosabbak lesznek, halasztják a gyermekvállalást. A termékenységi ráta egy prociklikus változó, már a rossz hírek hatására is csökken 9 hónap múlva, s a jó hírek hatására pedig nő. Ahogy azt a korábbi írásomban részleteztem, pl. a GYED extra 2013 anyák napi bejelentésének hatására 2014 februártól már növekedett a születések száma, pedig a GYED melletti munkavégzés lehetősége csak 2014 januártól vált elérhetővé. 

2020-ban és 2021-ben a COVID ellenére is növekedett hazánkban a születések száma és a termékenység, hiszen folyamatosan a családok anyagi biztonságérzetét erősítő intézkedéseket hozott a kormány. Aztán 2022-ben már összességében születésszám és termékenységi ráta csökkenést mértünk, ami két dolognak volt köszönhető. Január-áprilisi időszakban születtek azok a gyerekek, akik a fiatalok 2021. április-júliusi oltási kampánya alatt fogantak. Amikor a legaktívabb szülőképes korban levő korcsoportokat oltottuk, akkor folyamatosan azt kértük a családoktól, hogy az anyák második oltása után három hónapig várjanak a gyermekvállalással. A második csökkenés 2022. augusztus-november közötti, ami pedig éppen kilenc hónappal a parlamenti választási kampány legdurvább időszaka után volt. Az ellenzék folyamatosan a családok számára negatív ígéreteket fogalmazott meg, aminek hatására nőtt a bizonytalanság, halasztani kezdték sokan a gyermekvállalást. A választások után ismét nőtt a gyermekvállalási kedv egészen 2022 júliusáig, ekkor a kormány energia-vészhelyzetet hirdetett és átalakította a rezsitámogatást. A legnagyobb csökkenés 2022. szeptemberben fogant gyermekek esetében mutatható ki, ebben az időszakban lódult meg az infláció, legtöbb család anyagi helyzete kaotikussá, tervezhetetlenné vált. 

Az amúgy is nehéz helyzetet az ellenzéki „felforgatók” túlzó kommunikációja csak tovább rontotta. Majd idén az első félévben a kormány bejelentette, hogy át fogja alakítani a családtámogatási rendszert is, amit a családok úgy fordítottak le, hogy a támogatások egy része meg fog szűnni. Mivel pl. a városi CSOK megszűnéséről már júniusban megtörtént a bejelentés, de az új módozatról csak október végén, ez a négy hónap is biztosan születésszám csökkenéssel fog járni. Mindezért idén augusztustól várom a javulást.