A gazdasági álhírek a gyerekvállalásra is kihatnak, így pedig szó szerint emberéleteket követelhetnek

Két korábbi írásunkban már idéztük Václav Klaus, volt cseh köztársasági elnök gondolatát „Az infláció visszatérése” c. könyvéből: „Minden kétséget kizáróan (és ezt a történelem már sokszor bizonyította) a gazdaság felforgatásának, a politikai káosz okozásának és ezrek vagy akár milliók koldusbotra juttatásának (és ezáltal radikalizálódásának) az egyik leghatékonyabb módja az infláció.”  

Az első cikkben megvizsgáltuk, hogyan ferdít a Telex, a 444 és a GKI a keresetekről, miért NEM hazudik a KSH, még ha a teljes baloldalnak fáj is, hogy ismét javulunk, nő a reálkereset, s nem csökkent a foglalkoztatás sem. A másodikban egy kis történelmi kitekintés után azt összegeztük, hogyan döntött meg régi közgazdasági tabukat a tavalyi infláció, illetve miért európai már most is a magyar minimálbér. 

A sorozat zárásként nézzük meg, milyen hatása van már most a „gazdasági felforgatók és politikai káosz okozók” hamis állításainak.

Infláció – szegénység – születések számának csökkenése

Az előző cikkben kifejtettük, hogy nem maga az infláció növeli a szegénységet, hanem az inflációnál kisebb keresetemelkedés, illetve jövedelem (nyugdíj, GYED, stb.) növekedés. Az Európai Unió legprecízebb szegénységet mérő komplex mutatója a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát adja meg az adott ország teljes lakosságán belül. Sajnos csak jelentős késéssel tudjuk meg az aktuális év (referenciaév) adatát, jelenleg a 2021-es a legfrissebb érték, 

Az unió átlagában 2018-ban volt a legalacsonyabb ez a mutató, 21%, s már 2019-től növekedett, a COVID hatására pedig csak tovább romlott. Várhatóan a 2022-es adat még a COVID idején mértnél is rosszabb, de sajnos ezt majd csak a nyáron fogjuk megismerni. 

A diagramon látható, hogy hazánkban 2018-2021 között még komoly mértékben csökkent a szegénység kockázatával élők aránya. A KSH már novemberben kiadta a 2022-es előzetes adatainkat, miszerint nálunk is történt romlás, de így is csupán 19,6%-ra emelkedett az érintettek aránya, ami alacsonyabb, mint az uniós átlag 2018-as legkisebb értéke. 

Nálunk a keresetek reálértéke 2022-ig nem csökkent, s a 2023-as éves átlagban történt kismértékű csökkenés is maximum a 2021-es szintre vitte vissza a kereseteink vásárlóértékét. Csehországban átlagkereset vásárlóértéke már a 2022-ben is csupán a 2018-as szinten volt, s ez tovább romlott tavaly. Németországban pedig a 2020 óta tartó romlás hatására tavalyelőtt már a 2017-es szintre esett vissza az átlagkereset reálértéke az OECD adatai szerint. 

Az infláció növekedésének időszakában romlik a családok anyagi biztonságérzete, romlanak a kilátásaik, még akkor is, ha jobb módúak, nem fenyegeti őket a szegénység kockázata. Ebben az időszakban egyre többen vannak azok, akik elhalasztják, nem merik vállalni a tervezett gyermekeket. Sőt már akkor is nő a halogatók száma, ha a gyermekeseket érintő negatív hírek kelnek szárnyra. A pozitív hírek hatására pedig nőni kezd a gyermekvállalás, s kilenc hónap múlva meglátszik a születések számában is. 

Ezért hatalmas felelőssége van a „felforgatóknak”, ha álhíreket terjesztenek, ha eltúlozzák az anyagi fenyegetettséget. Illetve a kormánynak is hasonló felelőssége van, ha késve vagy nem pontosan kommunikál, mert az egyes intézkedések bejelentésére már változik a gyermekvállalási kedv. Emlékezzünk rá, hogy pl. a GYED extra 2013 anyák napi bejelentésének hatására 2014 februártól már növekedett a születések száma, pedig a GYED melletti munkavégzés lehetősége csak 2014 januártól vált elérhetővé. Ugyanez történt 2019 februárjában is, amikor az évértékelőn a miniszterelnök bejelentette a hét pontos családvédelmi akciótervet, amelynek keretében többek közt elindult a babaváró kölcsön, a CSOK-ot kiszélesítették. Kilenc hónappal később, már novembertől nőni kezdett a születésszám, s 2020-tól megugrott a termékenységi ráta is. 

2020-ban és 2021-ben a COVID ellenére is növekedett hazánkban a születések száma és a termékenység, hiszen folyamatosan a családok anyagi biztonságérzetét erősítő intézkedéseket hozott a kormány. Aztán 2022-ben már összességében születésszám és termékenységi ráta csökkenést mértünk, ami két dolognak volt köszönhető. Január-áprilisi időszakban születtek azok a gyerekek, akik a fiatalok 2021. április-júliusi oltási kampánya alatt fogantak. Amikor a legaktívabb szülőképes korban levő korcsoportokat oltottuk, akkor folyamatosan azt kértük a családoktól, hogy az anyák második oltása után három hónapig várjanak a gyermekvállalással. A második csökkenés 2022. augusztus-november közötti, ami pedig éppen kilenc hónappal a parlamenti választási kampány legdurvább időszaka után volt. Az ellenzék folyamatosan a családok számára negatív ígéreteket fogalmazott meg, aminek hatására nőtt a bizonytalanság, halasztani kezdték sokan a gyermekvállalást. A választások után ismét nőtt a gyermekvállalási kedv egészen 2022 júliusáig,

A legnagyobb csökkenés 2022. szeptemberben fogant gyermekek esetében mutatható ki, ebben az időszakban lódult meg az infláció, legtöbb család anyagi helyzete kaotikussá, tervezhetetlenné vált. Az amúgy is nehéz helyzetet az ellenzéki „felforgatók” túlzó kommunikációja csak tovább rontotta. Majd idén az első félévben a kormány bejelentette, hogy át fogja alakítani a családtámogatási rendszert is, amit a családok úgy fordítottak le, hogy a támogatások egy része meg fog szűnni. Mivel pl. a városi CSOK megszűnéséről már júniusban megtörtént a bejelentés, de az új módozatról csak október végén, ez a négy hónap is biztosan születésszám csökkenéssel fog járni. Mindezért idén augusztustól várom a javulást. 

A demográfiai mutatók tavalyi és tavalyelőtti romlása nemcsak hazánkban tettenérhető, sőt Európa többi országában a mienknél jóval nagyobb visszaeséseket is tapasztalhattunk. Például Csehországban 2022-ben az elmúlt 18 év lealacsonyabb születésszámát mutatják a statisztikák. Mindezt úgy, hogy 2021-ben még az unió második legnagyobb termékenységi rátáját a csehek produkálták. Az Eurostat 2022-es adataira még várni kell, de sok jóra nem számíthatunk a tagállamokban.

Vegyük komolyan a „felforgatókat”, védjük meg tőlük magunkat, a szeretteinket, a családjainkat.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay