Navracsics Várhelyi Olivérről: Aki azt mondja, hogy alkalmatlan, az hazudik
A miniszter hangsúlyozta, hogy a biztosjelölt szakmailag kifogástalanul teljesített, miközben politikai támadások érik.
Háromból három állítása hazugság.
Szalai Piroska írása
Dobrev Klára hamis grafikonos és a DK hamis videós kampánya után most az árnyékminiszterelnök a családtámogatásokról tett ki több hamis posztot. Szerinte a kormány ténylegesen eltörölte a CSOK-ot és a babaváró hitelt. Újra elővette azt a már korábban cáfolt állítását, miszerint a családtámogatásra fordított kiadások aránya folyamatosan csökken, tavaly már csak a GDP 1,3%-a volt, ez bőven az EU-s átlag alatt van.
Már lassan természetes, hogy e három dologból egyik sem igaz, de azért nézzük a részleteket!
Jelenleg legfeljebb 10 millió Ft, meglévő (a házaspártagjainak korától függetlenül) és vállalt (ha a házaspár legalább egyike még nem töltötte be a 40. életévét) gyermekek után igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás új vagy használt lakás vagy lakóház vásárlására, építésre vagy akár meglévő otthona bővítésére is. További részleteket olvashat a Pénzügyminisztérium ügyféltájékoztatóiban és a folyósító kereskedelmi bankok oldalain.
A múlt héten Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy
A CSOK változása
1. a falusi CSOK marad, sőt 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket,
2. ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni, DE ígéretet tett arra, hogy a kormány új támogatási rendszert dolgoz ki az 5000 főnél nagyobb településekre.
Az indoklása szerint az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a CSOK-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.
Összegezve: nem, a kormány NEM törölte el a CSOK-ot! Legutóbb a lakáscélú támogatott kölcsönt 2002-ben a Medgyessy kormány törölte el. Erre emlékezni kell Dobrev Klárának, hisz az akkori választási kampányában Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, majd 2002-ben a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett a Wikipédia szerint.
A gyermekvállalás előtt álló házaspárok által igénybe vehető maximum 10 millió Ft összegű kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön, amelynek a törlesztő részlet legfeljebb havi 50 ezer Ft, a futamidő 5-20 év. Amennyiben megszületnek a gyermekek, akkor ezt az összeget részben vagy egészben nem kell visszafizetni, tehát támogatássá alakulhat.
Jelenleg a magyarországi lakcímmel rendelkező házasok vehetik fel, ha mindkettőjük betöltötte a 21. életévét, de a feleség még nem töltötte be a 41. életévét, illetve a folyósító bank hitelképesnek minősíti őket, valamint minimumként legalább az egyiküknek van legalább 3 éves munkaviszonya. A kamatmentesség feltétele, hogy az igénylő párnak öt éven belül gyermeke szülessen. A második gyermek születése után a fennálló tartozás harminc százalékát, a harmadik baba után pedig az egészét elengedi az állam. Minden gyermek születésekor kérhető a törlesztés szüneteltetése három (ikrek esetében 3+2) évre.
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón a következő módosítást jelentette be:
A babaváró kölcsön változása
1. a hitel összegét 11 millióra növelik,
2. 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel a mostani feltételek szerint, tehát akár a várandósság előtt is, ahol a nő 30 év alatti,
3. bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor a várandósságukat igazolni tudó (azaz legalább 12. várandóssági hetet betöltött) 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek.
Az indoklás szerint a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja. 2021-ben hazánkban a szülő nők átlagéletkora 30 év volt, ami az ötödik legalacsonyabb Románia, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország után az unióban, a medián pedig 30,6 év volt.
Tehát a statisztika is igazolja, hogy az első gyermek születésének támogatására nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, mint korábban tettük.
Igaza van Dobrev Klárának abban, hogy minden gyermek fontos, bármikor és bárhányadiknak születik is, de az első gyermekük vállalása előtt állókra ebben a polikrízises időszakban jobban figyelnünk kell, nehogy elinduljon ismét a gyermekvállalás halasztása, ahogy ez a Gyurcsány kormányok alatt történt.
Összegezve: nem, a kormány NEM törölte el a babaváró kölcsönt sem! Sőt 2019 előtt soha nem volt még szabad felhasználású támogatott (jelen esetben kamatmentes) kölcsön lehetősége a gyermeket vállalóknak illetve a gyermeket tervezőknek, ez egy valósi innovációja a kormánynak, amit a világjárvány idején és a szomszédunkban dúló háború ellenére fenntart! Külföldön sincs hasonló kedvezmény!
Ahogy erről korábban már írtunk, sajnos nem készül olyan KSH vagy Eurostat statisztika, ami minden családtámogatási ráfordítást tartalmazna, így a kormány kommunikációjára tudunk hivatkozni. A jövő évi költségvetés ismertetőjénél Varga Mihály miniszter úr bejelentette, hogy a jövő évi költségvetésben is 3307 milliárd forintnyi lesz az adókedvezményekkel együtt számított családtámogatások összege, ami a 2010-es szint 3,5-szerese, a GDP 3,9%-a. Ilyen mértékű és ilyen szerteágazó családtámogatási rendszer, mint hazánkban kiépült az elmúlt évtizedben, sehol máshol nem működik az unióban.
Az Eurostat a kedvezményeket nem összegzi, hanem a kormányzati szociális ráfordításokon belül adja meg külön a család- és gyermekvédelmi tényleges kiadásokat, amelynek legfrissebb értéke 2021-es,
Látható, hogy Dobrev Klára csupán a családtámogatási rendszer elemeinek egy kis részével számol. Valószínű, hogy csak a pénzbeli juttatások (CSED, GYED, GYES, családi pótlék, anyasági ellátások stb.) ráfordításaival számolhattak, minden mást kihagytak. Ez az összeg azonban csupán negyede annak, amivel a kormány számol, s az Eurostat adatának is csupán fele, amiről tudjuk, hogy csak a szociális kiadásokon belüli családtámogatásokra vonatkozik. Például a CSOK és a babaváró sincs benne, nemcsak az adókedvezmények.
Dobrev Klára félremagyarázása, hamis állításai a családtámogatásokról komoly veszélyt jelenthetnek a gyermekvállalást tervezőknek!
Ennek legfőbb oka, hogy a termékenység prociklikus mutató, azaz már a hírek után 9 hónappal változásokat mutat, nem várja meg az intézkedés bevezetését. A családok anyagi biztonságérzetére pozitívan ható hírek esetén többen döntenek a gyermekvállalás mellett, a negatív hírek hatására kevesebben vállalnak gyermeket, s többen inkább halasztják a gyermekvállalást.
Ha most az ő híreinek hatására arányaiban kevesebb gyermek születik, akkor húsz év múlva, amikor a mostani 45 évesek nyugdíjba mennek – ők az 1974-1976 között született nagy létszámú szocpol generáció (!!!) – hogyan fog állni a porosz típusú kirovó-felosztó nyugdíjrendszerünk?
Tudom, ezt az érvelést már régóta hallgatjuk, csak akkor a Ratkó gyerekek nyugdíjba vonulásával szoktak példálózni. Felhívom a figyelmet, hogy azt még ki tudtuk védeni, mert ugyan a munkaerőpiacra belépő generáció létszáma jóval kisebb volt az 1952-1955 között született nyugdíjba vonulóknál, de e demográfiai folyamat ellenére közel egymillióval többen dolgozunk, mint a Ratkó gyerekek nyugdíjba vonulása előtt. A több befizető a nagy generációknak a nyugdíját is meg tudja termelni MOST.
A környezetünkben olyan dolgok történnek (pl. világjárvány, háború) amihez hasonlóval sem találkozott még a ma élő felnőtt generáció. Épp elég ennek a biztonságérzet csökkentő hatásával megküzdeni a gyermekvállalás szempontjából aktív korcsoportoknak,
A családtámogatások rendszeréről már korábban írtunk, de úgy teljes a kép, ha megismételjük.
A fenti felsorolás nem teljes körű, csak a legnépszerűbb elemeit gyűjtöttem össze a családtámogatási rendszerünknek, amelyből a DK kiragad egyet, a többiről említést sem tesz, s ezért állítja tévesen, hogy csökken a családok támogatása. Ezzel szemben az igazság az, hogy soha nem volt ilyen szerteágazó és nagyvonalú a családtámogatási rendszerünk.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Mandiner-grafika