Megjegyezte, hogy a lezárt esetek 80 százaléka vagy eljárás kezdeményezésével – az illetékes szervnél, például Gazdasági Versenyhivatalnál –, vagy feljelentéssel végződött.
Ligeti hozzáfűzte, hogy a fennmaradó két esetben is, ahol nem tudták egyértelműen megállapítani a visszaélést,
felhívták az Irányító Hatóságok figyelmét, hogy tájékoztassák a fejleményekről az IH-t.
„Ennek leginkább az volt az oka, hogy a vizsgálat idején az ügy nem tartott ott, hogy érdemi megállapítást tegyenek, de a hatóság így is figyelemmel kíséri” – hangsúlyozta a TI jogi igazgatója.
Frontáttörés volt a lombkoronasétány ügye
Végül felidézte a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyét, melyről korábban Bíró Ferenc, az IH elnöke azt nyilatkozta, 10 hónapig vizsgálták, a munka nagy részét az adatok beszerzése jelentette. Ez az ügy egészen az Európai Ügyészségig jutott, ahol jelenleg is zajlik a vizsgálat.
„Ez egy frontáttörésnek minősült, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, amely ezért elméletileg nem köteles eljárni. Végül mégis az a belső döntés született, hogy az uniós források tekintetében mindig van hatásköre az Európai Ügyészségnek” – húzta alá Ligeti Miklós.