Feljelenti a lombkoronasétányról tudósító médiát a polgármester
Az ATV híradójából az is kiderül, mire lehet használni a sétányt.
Emlékezetes: tavaly áprilisban alaposan megmozgatta a hazai médiát a Nyírmártonfalva melletti lombkorona nélküli lombkoronasétány híre.
Rendszerszintű vizsgálatot folytatott az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-pályázatok néven ismert, Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése című felhívás keretében benyújtott európai uniós pályázatok vonatkozásában – írta a 24.huhoz eljuttatott közleményében a szervezet.
A programhoz rendelkezésre álló teljes forrás 1,61 milliárd forint volt.
A tájékoztatás szerint a támogatási program teljes folyamatát megvizsgálták: a pályázati kiírástól az irányító hatóság tevékenységén és a lombkoronasétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.
Emlékezetes: tavaly áprilisban alaposan megmozgatta a hazai médiát a Nyírmártonfalva melletti lombkorona nélküli lombkoronasétány híre. A település polgármestere a botrány után azt nyilatkozta: mivel a média vérig sértette és lejáratta a lomkoronasétánnyal kapcsolatban, ezért azokat a médiumokat, akik erről tudósítottak, mind beperli, és amíg ennek nincs vége, addig nem kíván senkivel szóba állni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ATV híradójából az is kiderül, mire lehet használni a sétányt.
A mostani vizsgálatok során alaposan górcső alá vették a nyírmártonfalvai lombkoronasétányt, amit a tarra vágott erdő helyén 60 millió forint uniós támogatásból építettek, illetve a Nyírmártonfalvától 15 kilométerre található nyíradonyi magánerdőben található két hasonló építményt, valamint Nyírmártonfalva petőrészi kirándulóhelyén épült hasonló beruházást is, ami 68,5 millió forint támogatásból készült.
Az Integritás Hatóság ezeknél a projekteknél a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált,
amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat.
A megállapítások:
1.) A kedvezményezettek csoportjai között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része 2 vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtottak be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
2.) Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok.
3.) A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
4.) Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Azaz nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
5.) Valamint sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
Az Integritás Hatóság megjegyezte: „megállapítható, hogy a teljesen azonos tervrajzok és tervdokumentáció ellenére a műszaki megvalósítás számos eltérést mutat (tető típusa és fajtája, lambériázás, felületkezelés) és az árak között is jelentős eltérések láthatóak, ugyanakkor az árak eltérését a műszaki tartalom különbözősége nem indokolja.”
a hatóság a fentiek miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának a vétsége miatt.
Emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítja az irányító hatóságot szabálytalansági eljárások lefolytatására.
Nyitókép: Facebook