A 2010 óta eltelt másfél évtized a társadalmi felzárkózás terén jelentős eredményeket mutatott.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner.hu
„A közmunka egyértelmű siker volt, de számos kapcsolódó kormányzati intézkedés is, többek között a kötelező óvodai nevelés, a családi adókedvezmény, a különböző típusú személyi adómentességek, a szociális étkeztetés, az ingyenes tankönyvek vagy éppen a digitális eszközökhöz való ingyenes hozzájutás. A hátrányos helyzetűek nagy része el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, nőtt a szakképzésbe jelentkezők száma, csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, több térségben megnőttek az adó- és járulékbefizetések. Ezeket a folyamatokat 2010 óta egészen hosszan és magabiztosan menedzselte a kormányzat. A prosperáló gazdaság megbecsülte és tisztességesen megfizette azokat a cigányokat és hátrányos helyzetűeket, akik százezerszám értették meg, hogy most végre valóban tehetnek önmagukért, azaz tanultak, képezték magukat és munkát vállaltak. Az Európai Unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóját sokan talán nem tartják igazi eredménynek ma Magyarországon, pedig ez tette lehetővé, hogy az alacsony munkanélküliség a 2010 előtti időkkel összevetve kevésbé terheli meg az államkasszát. A kormány a munkaalapú társadalom meghirdetésével a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legjelentősebb felzárkózási folyamatához kínált feltételeket.
Ugyanakkor azt is ki kell mondani, hogy a Covid–19 koronavírus, valamint az ukrán–orosz konfliktus okozta külső nehézségekből eredő következmények pont annál az egy-másfél millió embernél vágták el a további felkapaszkodás esélyét az elmúlt évek során, akiknek a nagy része próbált és tudott is élni a kínálkozó felzárkózási lehetőségekkel. Azért is fájó volt ez a számukra, mert ők többségükben olyan cigány és hátrányos helyzetű családok voltak, amelyek korábban nem találkoztak valós felzárkózási esélyekkel, a sikeres éveket követő válság során pedig nem lettek előzetesen felkészítve arra, hogy mihez kezdjenek majd akkor, amikor ezek a korábbiaknál egyértelműen kedvezőbb feltételek egyszer csak elfogynak, megszűnnek, és újfent igazodniuk kell. Sokan közülük nem tudtak olyan mértékben megerősödni (sem anyagilag, sem szemléletben, hozzáállásban), hogy az kitartson addig, amíg újfent jobbra fordulhatnak a dolgok. Ez a helyzet pedig végeredményben azzal járt, hogy egyes mutatók és tendenciák újra rossz irányba fordultak az elmúlt időkben, illetve újra megjelentek és megerősödtek.”
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni” – jelentette ki Lázár János miniszter a Mandiner teltházas Klubestjén. A miniszter egy Lázárinfóval is megörvendeztette a megjelenteket.
Bod Péter Ákos biztosra veszi, hogy módosítani kell majd a jövő évi költségvetést.
A fiatalok, az idősek és a vidéki családok körében is kiemelkedően magas a támogatottsága a többgyermekes édesanyák adómentességének.
„A hazai ellenzék el akarja titkolni, hogy mire készül. De ne engedjük, hogy átverjenek!” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.
A Partizán műsorában hangzott el az önleleplező mondat.
Öt azonosítatlan eszköz jelent meg az Île Longue nukleáris bázis fölött.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
