Elismerte a szakértő: már most szükség lenne a Paks 2-re

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP

A nyári csúcsfogyasztás meghaladta a hétezer megawattot, ami a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Hárfás Zsolt mérnök szerint már most indokolttá teszi az új paksi blokkok beüzemelését. A szakértő szerint az időjárásfüggő „megújulók” összességében nem teljesítettek jól, mivel a csúcsterhelés pont naplementekor jelentkezett, amikor a naperőművek teljesítménye minimális volt. 

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, és ennek megfelelően a Mavir adatai szerint újabb nyári rendszerterhelési csúcsok is születtek. 

Hárfás Zsolt rámutatott, hogy az új csúcs idején a nap- és szélerőművek csak minimálisan járultak hozzá a fogyasztás kielégítéséhez. Az ipari méretű naperőművek csupán 92 MW-ot biztosítottak a beépített 3678 MW-ból, míg a háztartási naperőművek hasonló arányban voltak rendelkezésre. A szélerőművek pedig csak 28 MW-ot adtak a 325 MW-ból, mivel alig fújt a szél a hőség miatt. Ez a klímaváltozás egyik jele, hiszen egyre gyakoribbak a szélcsendes napok.

Az új csúcs idején 2730 MW energiaimport is szükséges volt a fogyasztás kielégítéséhez, ami komoly ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz Hárfás szerint, mivel jelentős függőséget jelent a szomszédos országoktól. Július 16-án este a HUPX magyar áramtőzsdén a villamos energia ára elérte a 770 eurós megawattóránkénti árat, ami július 18-án közel ezer euróra emelkedett. A magas árak mögött a hőség mellett az európai kapacitáshiány áll, ami a jövőben súlyosbodhat.

Hárfás Zsolt hangsúlyozta, hogy 

A forró nyári napok fokozott villamosenergia-igénye bizonyítja, hogy az alapterhelést biztosító erőművek elengedhetetlenek a stabil ellátáshoz. Ezek az erőművek nem konkurenciái a megújuló energiának, hanem együtt képesek teljesíteni a klímacélokat. Az energiaigény évről évre nő, ezért szükség van a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítására, új gázerőművek és más típusú erőművek építésére is.

Az időjárásfüggő energiaforrások térnyerése miatt elengedhetetlen a szivattyús-tározós erőmű megépítése is, de ez csak a többi szükséges fejlesztéssel együtt képes fenntartható megoldásokat nyújtani. A kánikula és a növekvő fogyasztás a szomszédos országok energiaellátását is próbára tette. Romániában például folyamatosan szükség volt importra a fogyasztók kiszolgálásához, miközben a tőzsdei árak 7-800 euró/megawattóra körül mozogtak.

A klímaváltozás és a gyakori hőhullámok sürgetik a dekarbonizációt. A tavalyi dubaji klímacsúcson született szándéknyilatkozat szerint 2050-ig meg kell háromszorozni az atomerőművi kapacitásokat.

***