Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte, többféle bűncselekmény gyanúja is felmerül a történtek kapcsán, „de a lehető legobjektívebb módon kell közelíteni az esethez. Az egyik az egy önös ok: nem jó, ha az ember nagyokat mond, aztán a hatóság az orrára koppint (...) Ha esetleg pedig még bírósági szakaszba is kerül az ügy, akkor is a büntetőjogi felelősség megállapításának monopóliuma az igazságszolgáltatáson belül a bíróságé”.
Ezt követően az elvi lehetőségre tért ki. Ismertette: a garázdaság kapcsán a Btk. úgy fogalmaz, „aki erőszakosan olyan cselekményt hajt végre, amely kirívóan közösség ellenes, alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, akkor azt büntetni kell. (...)
Garázda cselekmény, ha valaki tör, zúz, ha valaki fenyegetőzik, kiabál, elfogadhatatlanul viselkedik.
Nem kell, hogy bekövetkezzen károkozás, nem kell, hogy megvalósuljon feltétlen testi sértés” – sorolta a szakértő, majd hozzáfűzte, hogy ezt a „kocsmai dulakodásos” esetekben általában megállapítják. „Meglátjuk, hogy hogy alakul ebben az esetben” – fogalmazott Lomnici.
Elhangzott továbbá, hogy a másik törvényi tényállás, – ami a rendőrség közleménye mellett a sajtóban is megjelent – az a rongálás. A harmadik pedig, ami Lomnici elmondása szerint vitákat generált szakmai berkekben is, hogy „lopás vagy rablás történik-e akkor, ha valaki elvesz egy mobiltelefont a másiktól, és mondjuk után történetesen a Dunába hajítja”.
Az alkotmányjogász itt aláhúzta, hogy „ez izgalmas kérdés bünetőjogilag, és az az egységes, bírói gyakorlatból fakadó mondanivalóm, hogy
ha megérinti az elkövető a sértetettet, és úgy veszi el az adott tárgyat, akkor az már erőszakos bűncselekménynek minősül.
Ebben az esetben rablásról beszélünk. (...) Ha csak kikapja a sértett kezéből, az lopásnak minősül. (...)”