Van-e értelem előre rohanni a mesterséges intelligencia fejlesztésében, vagy ez szörnyű veszélyeket hordoz magában? Erről is szól majd a vita az MCC Feszten.
Fotó: Pixabay
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia az egyik leggyorsabban fejlődő technológiai fejlesztésnek bizonyult, amely egyszerre kelt bámulatot és félelmet az ismeretlen következményeitől. A következmények számtalanok és az emberi létezés szinte minden területét érintik az üzleti élettől kezdve a geopolitikán át a kreativitásig és az adatkezelésig.
Eközben tény, hogy a múltban több olyan üzletember is, akik a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztéssel foglalkoznak, arra figyelmeztettek, hogy
lassítani kellene az istenszerű mesterséges intelligencia felé tartó versenyt.
Egyesek szerint az effajta MI elérése hatalmas kockázatokkal járhat az emberiség számára, és ezeket a döntéseket nem szabadna kizárólag magáncégeknek hozniuk demokratikus felügyelet nélkül.
Az aggodalom fő oka, hogy
a fejlesztők gyors ütemben haladnak az egészen kifinomult MI-rendszerek felé,
ami történelmi és technológiai fordulópontot jelentene. Bár a szakértők között van vita arról, hogy mennyi időre van szükség az ennyire fejlett MI eléréséhez, abban egyetértenek, hogy elkerülhetetlenül elérünk ide. Egyes szakértők ezért aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az effajta MI megépítésén fáradozó emberek nincsenek felkészülve a fejlődésből adódó potenciális veszélyekre.
A kritikusok szerint az MI jelenlegi fejlesztései, amelyek magukban foglalják az emberi értékekkel való összehangolást, még mindig járatlan terep. Az összehangolás kutatásával foglalkozó szakemberek száma elenyészően alacsony, és a fejlesztési erőforrások többsége az MI képességeinek növelésére irányul, nem pedig annak biztonságossá tételére.
Az aggodalmakat megfogalmazó szakértők szerint erős állami kontrollra van szükség a mesterséges intelligencia-kutatások terén,
hasonlóan a potenciálisan veszélyes biológiai kutatásokhoz. Eközben nem lehet vita, hogy hatalmas lehetőségeket is tartogat a MI.
A fentiekről is szó lesz az idén augusztusi MCC Feszten, melynek egyik eseménye a "Hype vs. Valóság: a mesterséges intelligencia, mint a felzárkozás kulcsa?" címet viseli. Panelistáink a mesterséges intelligencia dilemmájával kapcsolatos vitákba bocsátkoznak, előrejelzéseket és gondolatokat fogalmaznak meg arról, hogy a társadalom hogyan fog megbirkózni ezzel az új eszközzel, és milyen szerepet fog játszani a jövőben. Az MCC Feszt vendége Stefano da Empoli politikai elemző, az I-Com elnöke és Brent Barron, a Canadian Institute for Advanced Research stratégiai és transzformációs igazgatója lesz.
A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
A támadók először nem tankokkal jönnek, hanem kódokkal és hazugságokkal.
„Azért küzdünk, hogy a magyar vállalkozások erősebbek és sikeresebbek legyenek” – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter.
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Most már rájöhetett, hogy nem lesz könnyű dolga.
