Van-e értelem előre rohanni a mesterséges intelligencia fejlesztésében, vagy ez szörnyű veszélyeket hordoz magában? Erről is szól majd a vita az MCC Feszten.
Fotó: Pixabay
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia az egyik leggyorsabban fejlődő technológiai fejlesztésnek bizonyult, amely egyszerre kelt bámulatot és félelmet az ismeretlen következményeitől. A következmények számtalanok és az emberi létezés szinte minden területét érintik az üzleti élettől kezdve a geopolitikán át a kreativitásig és az adatkezelésig.
Eközben tény, hogy a múltban több olyan üzletember is, akik a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztéssel foglalkoznak, arra figyelmeztettek, hogy
lassítani kellene az istenszerű mesterséges intelligencia felé tartó versenyt.
Egyesek szerint az effajta MI elérése hatalmas kockázatokkal járhat az emberiség számára, és ezeket a döntéseket nem szabadna kizárólag magáncégeknek hozniuk demokratikus felügyelet nélkül.
Az aggodalom fő oka, hogy
a fejlesztők gyors ütemben haladnak az egészen kifinomult MI-rendszerek felé,
ami történelmi és technológiai fordulópontot jelentene. Bár a szakértők között van vita arról, hogy mennyi időre van szükség az ennyire fejlett MI eléréséhez, abban egyetértenek, hogy elkerülhetetlenül elérünk ide. Egyes szakértők ezért aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az effajta MI megépítésén fáradozó emberek nincsenek felkészülve a fejlődésből adódó potenciális veszélyekre.
A kritikusok szerint az MI jelenlegi fejlesztései, amelyek magukban foglalják az emberi értékekkel való összehangolást, még mindig járatlan terep. Az összehangolás kutatásával foglalkozó szakemberek száma elenyészően alacsony, és a fejlesztési erőforrások többsége az MI képességeinek növelésére irányul, nem pedig annak biztonságossá tételére.
Az aggodalmakat megfogalmazó szakértők szerint erős állami kontrollra van szükség a mesterséges intelligencia-kutatások terén,
hasonlóan a potenciálisan veszélyes biológiai kutatásokhoz. Eközben nem lehet vita, hogy hatalmas lehetőségeket is tartogat a MI.
A fentiekről is szó lesz az idén augusztusi MCC Feszten, melynek egyik eseménye a "Hype vs. Valóság: a mesterséges intelligencia, mint a felzárkozás kulcsa?" címet viseli. Panelistáink a mesterséges intelligencia dilemmájával kapcsolatos vitákba bocsátkoznak, előrejelzéseket és gondolatokat fogalmaznak meg arról, hogy a társadalom hogyan fog megbirkózni ezzel az új eszközzel, és milyen szerepet fog játszani a jövőben. Az MCC Feszt vendége Stefano da Empoli politikai elemző, az I-Com elnöke és Brent Barron, a Canadian Institute for Advanced Research stratégiai és transzformációs igazgatója lesz.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A mesterséges intelligencia decemberben is bizonyíthatja rátermettségét. A karácsonyi ajándékötlet kapcsán is megállhatja a helyét.
Kérdés, hogy bánatában szerkeszt-e majd másik fotót a TISZA Párt elnöke.
Ráadásul a baloldal slágertémáit szedte szét az unió ügyeivel foglalkozó lap.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
