Szakértő: ez a gond az európai hadkötelezettség ötletével (VIDEÓ)

Nyitókép illusztráció. Fotó: JULIANE SONNTAG / PHOTOTHEK MEDIA LAB / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

„Létre lehet-e hozni egyáltalán egy uniós, közös hadsereget?” – tette fel a kérdést M. Dobos Marianne műsorvezető a Hír TV Napi aktuális című műsorában Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőnek.

Somkuti erre azt válaszolta, hogy 

„Ez nem úgy működik, hogy valaki egy ukázt kiad, (...) és akkor lesz. Egy ilyen típusú fegyveres erőnél először az alapvetést kell megtenni: milyen céllal hozzuk létre, milyen feladatkörrel, milyen felszereléssel, vagy például milyen nyelven vezényelnének. S utána el lehet kezdeni ezeket a lépéseket. De jelenleg egy sincs meg” – magyarázta a szakértő.

Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója ezután azzal folytatta, hogy „Európában használnak három- vagy négyféle vadászgépet, két-három fajta harckocsit. Csomó olyan kérdés van ezzel kapcsolatban, amire nincs egyértelmű válasz”.

A műsorvezető ezután arra is kíváncsi volt, hogy az Európai Unió egyáltalán alkalmas-e egy közös hadsereg működésére.

Somkuti itt leszögezte, hogy 

Majd felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia is létre tudta hozni a közös hadsereget, de ezt „nagyon komoly tárgyalásnak kellett megelőzni és nagyon komoly folyamatok indultak meg előtte”. 

A szakértő itt kiemelte, hogy „egy ilyen típusú lépésnek a megvalósításához egy öt-tíz éves tárgyalási folyamat szükséges, és akkor beszélhetünk valamiről, amit elértünk. 

Védelmező vagy támadó hadsereg lenne?

„Ez egy védelmező vagy támadó hadsereg lenne. Ki döntene az ilyen jellegű kérdésekben? Az Európai Parlament, a Bizottság, a Tanács? Vagy az, akit a hadsereg élére kineveznek” – tette fel a következő kérdést M. Dobos Marianne.

„Ez is egy fontos kérdés, de az még inkább, hogy milyen doktrinák szerint harcolna ez a hadsereg. Milyen biztonságpolitikai alapvetések lennének abban a dokumentumban, ami alapján bevetnék akár támadó, akár védőjelleggel. Például az EU nyersanyagkészletének a biztosítása a feladatai közzé tartozna vagy az már egy birodalmi, imperialista gondolkodás” – jegyezte meg Somkuti Bálint, aki arra is kitért, hogy

– húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.

Az európai hadseregek leépítették katonai képességeiket

Arra felvetésre, hogy a hadkötelezettség visszaállítása a létszámhiány vagy az orosz-ukrán háború miatt került-e előtérbe többek között Németországban, Somkuti azt válaszolta, hogy is-is.

Majd felhívta arra a figyelmet, hogy „az európai hadseregek olyan »szépen« építették le a katonai képességeiket, amire nem volt példa gyakorlatilag a történelemben. Ezt a fajta koncepciót egy késői ébredésnek is nevezetjük. A hidegháború alatt az európai hadseregek potens, fegyveres erők képében jelentek meg. Amerikai segítséggel akár képesek lettek volna legyőzni a Varsói Szerződést”. 

„A gond nem azzal van, hogy itt ráébredtek arra, hogy itt valamit tenni kell, hanem hogy 

– sorolta.

„Ez az Európai Unió rendkívül kreatívan alkalmazza a jogszabályokat, és az Európai Bíróság kvázi bármire rábólint, amit a liberális elit mond neki. Az elméleti lehetőség meglenne rá, hogy kötelezővé tegyék a sorkatonaság bevezetését uniós szinten, de gyakorlatilag semmi közük hozzá. Ezeket a jogköröket nem fogják átadni a tagállamok” – mutatott rá a szakértő.

A teljes beszélgetést alább tekintheti meg: