Orbán Viktor a Hír TV Napi aktuális című műsorának különkiadásában arra emlékeztetett, hogy a vasárnapi választás tétje: háború vagy béke.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A miniszterelnök a Hír TV Napi aktuális műsorának különkiadásában egy exkluzív interjú során a választásokról és a szomszédban zajló háborúról beszélt. A riporter szerint csak az ellenzék hajtogatja azt, hogy a miniszterelnök erőlteti a háborús pszichózist, az pedig klasszikus dramaturgiai szabály, hogy ha a színpadra egy pisztoly kerül, akkor a harmadik felvonás végéig annak el is kell sülnie. De ma már atomfegyvereket pakolnak a színpadra a hatalmak, ezért tette fel a kérdést, hogy miben lehet reménykedni.
Orbán Viktor erre azt felelte, hogy „a háború nem kényszer vagy sors vagy Isten csapása vagy elháríthatatlan átok, a háború emberi döntések következménye”. Azt is hozzátette:
most is meg tudjuk mondani, egészen onnantól kezdve, hogy az orosz elnök parancsot adott Ukrajna megtámadására – ami egy emberi döntés volt –, hogyan következtek egymás után azok az emberi döntések, amik egyre jobban közelebb juttatnak minket a nyílt konfliktushoz.”
Többek között amiatt is eszkalálódott a helyzet, hogy voltak akik, nem voltak őszinték és nem tartották magukat a szavukhoz. Mint azt kihangsúlyozta, „azt mondta a német kancellár ezelőtt két évvel, hogy ők majd csak sisakokat küldenek, de halált okozó fegyverereket nem. Ahogy azt is mondták, hogy kell néhány szankció, de azok nem terjednek majd ki az energiaszektorra”. Mint mondta, „innen indultunk”. Majd úgy folytatta: „ma ott tartunk, hogy német tankok rohangálnak Ukrajna területén, német légvédelmi rendszereket szállítanak és a teljes európai gazdaságot levágták az egyébként olcsó és ésszerű ellátást biztosító orosz energiaszisztémáról”.
Az interjút készítő Bayer Zsolt úgy fogalmazott, hogy
két és fél éve még senki nem gondolta, hogy háború törhet ki a kontinensen, egy éve pedig senki nem gondolta volna, hogy ebbe a háborúba az egész Európai Unió megpróbál majd beszállni.”
Erre vonatkozóan Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „olyan dolgok lehetségesek, amikre ma nem gondolunk, vagy egyszerűen elhessegetjük őket”. Mint mondta, „ez a válasz arra is, amikor az a vád éri a kormánypártokat, hogy eltúlozzák a háborús veszélyt”.
Az interjúban azt is mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború kitörése előtt pár héttel tárgyalt, és akkor 50-50 százalék esélyt látott a konfliktus elharapódzására, miközben az világos volt, hogy az oroszok nem képesek elfogadni, hogy Ukrajna a NATO-tagság felé tart. Szerinte, „ha a mostani tempónak a felével haladunk tovább, akkor néhány hónap és nyílt katonai konfrontáció alakul ki”.
Orbán Viktor szerint a reményünk az, hogy az emberek képesek jó döntéseket hozni, de erre rá kell őket kényszeríteni. „Csak a politikai változás az, amiben reménykedhetünk” – mondta a kormányfő. Ahogy arra kitért, az Európai Parlament összetétele mellett most a tagországok kormányairól is ítéletet mondanak az európai emberek. Ahogy kérte: „én is azt kérem az emberektől, hogy erősítsék meg a kormány mögötti bizalmat a béke érdekében”.
Huszonnégy óra alatt lehet megállítani ezt a háborút, és elérni a tűzszünetet. Három telefonhívás kell, az ukrán elnökkel közölni kell, hogy a korábbi automatikus támogatás helyett most már feltétele a további donációnak az azonnali tűzszünet
A miniszterelnök szerint jelenleg Brüsszel és Washington nevezhető a háborús központnak, vasárnap pedig itt kell megnyerni az elsőt, novemberben meg Amerikában a második mérkőzést, ahol jobb esetben a békepárti elnökjelöltet, Donald Trumpot választják meg. Ennek kell teljesülnie ahhoz, hogy mindkét oldalon pozícióba kerüljenek azok az emberek, akik képesek megállítani a háborút.
A miniszterelnök azt mondta, hogy sokan a ‘90-es éveket szeretnék visszahozni, amikor Oroszországot és Ukrajnát is ki lehetett használni, de ezt az oroszok már azóta megelégelték, sőt újraszabályozták a saját világukat. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy, hogy
ilyenkor megjelennek a hitelezők, a spekulánsok, és nyomják előre a gépezetet. Nekünk azt kell szem előtt tartani, hogy egy háborúban sohasem az dől el, hogy kinek van igaza, hanem, hogy ki marad életben.
A Fidesz elnöke szerint egy háborúban már nehéz megállni, ezért sem szabad katonák kezébe átengedni a hatalmat. A legnagyobb hiba pedig az ukrán-orosz konfliktus esetében az volt, hogy Európa nem szigetelte el ugyanúgy a konfliktust, mint azt 2015-ben, a Krím esetében tette. De ez azért is van, mert a nyugati erők a vagyon és a befolyás miatt le akarják győzni Oroszországot, miközben Ukrajna is kellően gazdag ország ahhoz az adottságaiban, hogy szintén célpont legye.
A választások mellett Budapest is szóba került, amivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy „Alexandra egy bátor nő, amikor belevágott, akkor egy nagyon nehéz célt tűzött ki maga elé, mert a Fidesz budapesti szervezetét nem erősítették meg akkoriban, amikor még Tarlós István volt a főpolgármester”. Mint kihangsúlyozta, „a Fidesz szempontját most megelőzte egy másik szempont, hogy legyen változás Budapesten, ezért támogatta a döntést”.
A választás tétjéről Orbán Viktor még annyit mondott, hogy ezúttal a háború és béke kérdésében kell dönteni, de egyáltalán nem mindegy, hogy kik vezetik közösségeinket, mert ez egy falun és egy városon is meglátszik. A miniszterelnök szerint a jó helyi vezetők kihasználják az adódó lehetőségeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Szentkirályi a támogatóitól azt kérte, hogy a főpolgármesteri szavazólapon szavazzanak Vitézy Dávidra, a listás szavazólapon pedig továbbra is a Szentkirályi által vezetett Fidesz-KDNP-re.
A teljes beszélgetés itt hallgatható és nézhető végig:
A miniszerelnök szerint eljött az idő, hogy mi magyarok újra meggyőzzük egymást.
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
Jessica Rosencrantz számára csak Ukrajna létezik.
A magdeburgi mészárlás is megerősíti ezt.
Kivételek azért lesznek, és az ukránoknak is gratulál az orosz elnök!
A letelepedési kötvényt is Brüsszel erőltette?
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
