(Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala)
***
És eljött végre az utolsó kampányhét, vasárnap minden szavazópolgár az urnákhoz járulhat, és behúzhatja az ikszet a szerinte az ország és saját települése számára legjobb ajánlatra. A döntés lehetősége most a helyi képviselőre és polgármesterre, Budapesten egy pártlistára és a főpolgármester személyére, továbbá az európai parlamenti listák egyikére terjed ki.
Ez tehát nem a nagybetűs voksolás, „csupán” EP-képviselőket és helyi vezetőket választunk, ám a tét nem kicsi. Sőt.
Helyben nyilvánvalóan mindenkinek fontos, hogy az adott városban, faluban vagy kerületben ki a polgármester, ám a közeli háború, illetve az arra adott európai reakciók miatt alighanem most nagyobb jelentősége van az uniós referendumnak.
Magyarország 21 képviselőt küldhet az igen népes Európai Parlamentbe, ami ráadásul nem is az egyetlen az EU vezetői testületei közül. Akár legyinthetnénk is.
Csakhogy a helyzet úgy áll, hogy a nyugati mainstream egyre jobban sodródik valamiféle beláthatatlan háborús eszkaláció irányába, s bár ez alighanem sokaknak nem tetszik, valahogy úgy alakult, hogy
a fegyverszüneti tárgyalásokat és békét követelő, józan hangot (akárcsak anno az illegális migráció esetében) megint Orbán Viktor, illetve a Fidesz-KDNP képviseli.
Márpedig ha ez az álláspont vasárnap jelentős társadalmi támogatottságot szerez immár a szavazatok szintjén, az üzenet lesz az európai közvélemény felé.
Az utolsó felmérések elkészültek, a mozgósítás és a végső csörték hete következik!
A széjjelszabdalt ellenzék, saját és külső szereplők érdekeitől minden bizonnyal nem függetlenül, nem a háború kérdését tartja a legfontosabbnak. Ők a protestet hangolják, Magyar Péter még a békepárti kampányba is beleszállt,
Dobrev Klára szerint szó sincs háborús eszkalációról, míg a szinte lenullázott Momentum csaknem robotüzemmódban mondja fel a nyugati szólamokat.