Lemondott a szerb tárcavezető az újvidéki tragikus baleset miatt
A vasútállomás tetőszerkezete pénteken omlott le. Tizennégyen vesztették életüket a tragédiában.
Szerinte a lemondás nem megoldás.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Hiába a történelmi baloldali vereség és annak elemzése, megbeszélések, tanácskozások, hiába estek neki az elmúlt hetekben kívülről és belülről,
Gyurcsány Ferenc hosszas vívódás után arra a megfejtésre jutott, hogy maradnia kell a DK elnöki posztján.
Pedig a többi párt levonta a személyi konzekvenciákat, a DK-val együtt indult MSZP társelnökei lemondtak, ahogy a szintén hatalmasat bukó Momentum elnöke is, miután pártja csupán 169 ezer voksot tudtak összeszedni, és így nem érte el a mandátumszerzéshez szükséges öt százalékot.
A volt miniszterelnök szerint azonban az ellenzéki oldalon az elmúlt évek lemondásai, leváltásai egyetlen ellenzéki párt megerősödését sem hozták el, sőt: éppen ellenkezőleg.
Pedig, ahogy többen emlékeztettek rá,
ennyiszer senki nem kapott ki kormánypárttól, mint ő; a Gyurcsány vezette politikai erő legutóbb 2006-ban tudott választást nyerni.
Pedig azóta volt négy országgyűlési, négy önkormányzati és négy európai parlamenti választás.
Gyurcsány pártvezetőként összesen tíz választáson maradt alul
(a 2009-es EP és a 2010-es országgyűlési választáson nem ő vezette az MSZP-t), mégsem érzi úgy, hogy távoznia kellene.
A legszembetűnőbb a 2019-es ep-választással való összehasonlítás, hiszen akkor a sok év alatt sziszifuszi munkával összehozott 16 százalékos eredménnyel a DK az ellenzék vezető politikai erejévé vált.
Azonban ez most pillanatok alatt semmivé lett, hiszen míg öt évvel ezelőtt 557 ezren szavaztak a Gyurcsány-pártra, addig most, június 9-én, a Párbeszéddel és az MSZP-vel együtt mindössze 367 ezer voksot szedtek össze,
amellyel csupán két képviselőt küldhetnek az EP-be.
Ezzel majdnem visszazuhantak a tíz évvel ezelőtti szintre: akkor 226 ezer szavazatot szerzett önállóan a DK, szintén két EP-mandátumot szerezve.