Brüsszel ismét a rezsicsökkentés megszüntetését követeli Magyarországtól

Nyitókép: Olga Rolenko/Getty Images

Brüsszel újra a rezsicsökkentés azonnali megszüntetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Bizottság legfrissebb országspecifikus ajánlásában emlékeztetett, az ajánlások alapján hazánknak már tavaly ki kellett volna vezetnie a háztartások energiaköltségeinek jelentős emelkedését fékező kedvezményes tarifarendszert.

Brüsszel arra figyelmeztetett, az uniós ajánlások szerint

ahhoz, hogy a költségvetési hiány minél hamarabb 3 százalék alá csökkenjen. A bizottság szerint a rezsicsökkentést legfeljebb akkor lehetne újra bevezetni, ha ismét jelentősen emelkednének a világpiaci árak, ebben az esetben is csak a legsérülékenyebb háztartásokban.

Brüsszel a magas energiaárakkal érné el a hiány csökkentését

Az unió végrehajtó testülete rámutatott: a tagállamoknak ismét be kell tartaniuk a 2020-ban a koronavírus-járvány miatt átmenetileg felfüggesztett költségvetési fegyelmet. A Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a tagállamoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk, vagyis

• az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát,
• az államadósság pedig a 60 százalékát.

Magyarországon 2024-ben a hiány a kormány várakozásai szerint 4,5 százalék lehet, a bizottság ugyanakkor ennél magasabb mutatóra számít.

Brüsszel elismeri ugyan a magyar kormány középtávú adósságcsökkentési tervét, ám kifogásolja, hogy ezt nem az uniós ajánlásokkal összhangban teszi, vagyis a hiány 3 százalék alá csökkentését az állami beruházások átütemezésével gyorsítaná fel hazánk, nem pedig a rezsicsökkentés megszüntetésével.

A most közzétett országspecifikus jelentésben a bizottság ráadásul kifejezetten megemlíti, hogy 

Míg 2023-ban a rezsicsökkentés költsége elérte a GDP 1,6 százalékát, idén már csak 0,9 százalékát, 2025-ben pedig 0,4 százalékát teszi ki.

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években már többször is világossá tette, hogy a kormány nem törli el a 2013-tól bevezetett rezsicsökkentési intézkedéseket, amelyek érdemben elősegítették a szegénység uniós átlagos meghaladó csökkenését. 

Az orosz-ukrán háború és az EU által bevezetett szankciók, valamint a világjárvány utóhatásai miatt 2022-ben soha nem látott gyorsasággal emelkedett a kőolaj és a földgáz, valamint a villamosenergia világpiaci ára. Ennek következményeként az elmúlt két évben rekordot döntött egész Európában az infláció, a magas energiaárak pedig már a közepes jövedelmű háztartásoknál is jelentős életszínvonal-csökkenést okoztak, elsősorban Nyugat-Európában.

A bizottság azért is támadja a rezsicsökkentést, mert álláspontjuk szerint az alacsonyabb árak kevésbé ösztönzik a lakosságot az energiamegtakarításra és az energiahatékonyságra. Ez azt jelenti, hogy 

mivel a megfizethetetlen közüzemi díjak miatt spórolásra kényszerülnek a családok, ezzel elfedve az orosz energiahordozókra bevezetett szankciók káros következményeit és az EU növekvő kiszolgáltatottságát.

Indul az eljárás a magas hiány miatt, de következménye aligha lesz

Az Európai Bizottság Magyarországgal és több más tagállammal szemben – várhatóan már júliusban – megindítja a túlzottdeficit-eljárást. Ennek hazánkra nézve várhatóan nem lesz következménye, mivel az eljárás első szakaszában büntetés még nincsen. Az eljárás pedig nem várható, hogy a következő szakaszba lépjen, mivel 

Brüsszel is elismeri a magyar kormány középtávú adósságcsökkentési erőfeszítéseit, vagyis azt, hogy 2026-ban már 3 százalék alá csökken az államháztartási hiány. Az uniós költségvetési fegyelem másik fontos szabálya, hogy az államadósságot középtávon 60 százalék alá kell szorítani. A magyar államadósság az idei – tervezett – 73,2 százalékról 2028-ra 62,8 százalékra csökken. 

főleg ahhoz képest, hogy az EU legnagyobb gazdaságainak – Olaszország, Franciaország – államadóssága meghaladja a GDP 100 százalékát is.

Az unió a jelentésében rámutatott arra is, hogy a hiány és az államadósság a következő években csökken, ráadásul az állami kiadások mértéke sem éri el idén azt a növekedési plafont, amely az unió ajánlásaiban szerepel, Brüsszel mégis azt állítja, megszegi hazánk a korábbi költségvetési ajánlásokat és kiigazításokat vár.

A bizottság problémásnak tartja, hogy a GDP-arányosan 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást, így a hiánycsökkentést a kormány nem a rezsicsökkentés megszüntetésével éri el, hanem az állami beruházások átstrukturálásával, amelyek költsége tavaly a GDP 4,6 százalékát adta, idén pedig 4 százalékát.

A jelentés arra is rámutatott, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatások és a helyreállítási alapból nyújtandó kedvezményes kölcsönök 2024-ben a GDP 0,8 százalékát adhatják a tavalyi 0,3 százalékot követően.