A képlet leegyszerűsödött

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

„Orbán Viktor végül csak levette a teljesen felesleges Szentkirályi ásványvizes palackot az asztalról, így megnyílt a lehetőség arra, hogy Demszky Gábor, Tarlós István és Karácsony Gergely siralmas főpolgármesteri ciklusai után Budapestnek Vitézy Dávid személyében végre tényleges gazdája legyen, aki nyugati normák szerint és valóban zöld identitás mentén vezetheti és fejlesztheti a fővárost. A pártmegbízott visszaléptetése aligha annak a jele, hogy Orbán Viktor Karácsony Gergely megbuktatásában érdekelt, hiszen az ő cselekvőképtelenségére és gyurcsányi befolyásoltságára való állandó hivatkozás kommunikációs stratégiájának a gerincét képezi, inkább arról lehet szó, hogy a miniszterelnököt komolyan fenyegette annak a veszélye, hogy a tizennégy éve teljhatalmú  Fidesz jelöltje a budapesti főpolgármester-választáson mindössze a harmadik helyet szerzi meg, ez pedig annyira súlyos kudarc lett volna a teljes illiberális kurzusnak, amit mindenképp el kellett kerülniük.

A képlet leegyszerűsödött: akinek Budapest zsákmány és erőd, az Karácsony Gergelyre szavaz; akinek Budapest az otthona, amelyre igényes annyira, hogy a vezetésére ne politikai pozícióként, hanem nagy lelkiismeretességet követelő feladatként tekintsen, Vitézy Dávidra szavaz. Karácsony Gergely öt év alatt bebizonyította, hogy alkalmatlan a városvezetésre, nem azért, mert hiányoznak az eszközei, hanem mert nem érdekli a város: számára Budapest vezetése mindössze a személyét illető rang – nagyobb, mint Zuglóé, amelynek a polgármestere volt, de kisebb, mint Magyarországé, amelynek a miniszterelnök-jelöltje volt. Vitézy Dávid vele szemben egész életében Budapest vezetésére készült, és ki merem jelenteni, hogy erre a feladatra senki nem rátermettebb nála.

Tény, hogy Karácsony Gergelyt őrjöngve karaktergyilkolja a rogáni revolvermédia, ami hitelesíti őt, mint ellenzéki szereplőt, miközben a Fidesz épp visszalépteti a jelöltjét Vitézy Dávid javára – e fénytörés tükrében Karácsony az Orbán-rendszer kihívójának, Vitézy meg az állampárt másodikból első számúvá előlépő jelöltjének tűnik. Felhívom ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az Orbán-rendszer sorsáról két év múlva kell döntést hozni, most vasárnap Budapest jövője lesz a tét, úgyhogy ezúttal a főváros vezetésére vonatkozó alkalmasságot kell mérlegelni – legalábbis annak, aki polgárian, és nem polgárháborúsan gondolkozik. Nem tagadom: zavar, hogy Vitézy Dávid annak az Ungár Péternek a jelöltje, aki NER-oligarchaként a vásárolt mandátumával ellenzéki politikust játszik Kövér László Kossuth téri népszínházában, és az én figyelmemet sem kerüli el, hogy Vitézy Dávidnak finoman szólva tisztázatlan a viszonya az Orbán-rendszerhez, aminek cseppet sem örülök. Nem tudom nem észrevenni ugyanakkor, hogy azért tart ott Budapest és Magyarország, ahol, mert az itt élők soha nem azoknak a sorsáról döntenek, hanem minden választáson lövészárkot választanak maguknak a huszadik századból örökölt családi traumáik alapján. Ugyan ki bír csodálkozni ennek ismeretében azon, hogy a város és az ország romokban hever? Elegem van a tizennégy éve tartó nemzeti radikális önkényből, ennek ellenére úgy ítélem meg, hogy ezen a főpolgármester-választáson Vitézy Dávidra érdemes szavazni – akkor is, ha foltokban narancssárga. Bárcsak olyan lenne a Fidesz, mint Vitézy! Élhető lenne Magyarország.”