Lebuktatja a trükköző munkáltatót az Ügyfélkapu, de már mobilapplikáció is figyelmezteti a munkavállalót, ha baj van

Nyitókép: Helen King/Getty Images

Új szolgáltatás segíti az Ügyfélkapuval rendelkezőket: akiknek létrejön vagy változik a biztosítotti jogviszonya, azonnal üzenetet kap az ügyfélkapus felületen a változásról. Ez kimondottan nagy segítséget jelent, mivel 

– hívta fel a Mandiner figyelmét Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke lapunknak kiemelte, az új szolgáltatást a biztosítási jogviszonyokat tartalmazó közhiteles nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) indította. Az Ügyfélkaput használók minden esetben tájékoztatást kapnak elektronikus tárhelyükre, ha a jogviszonyukban olyan változás történik, amely bejelentésköteles.

Az Ügyfélkapu leszámol a feketemunkával?

Szabó Imre Szilárd rámutatott: aki az üzenet tartalmával egyetért, annak nincs teendője, ugyanakkor megbizonyosodhat róla például egy új munkaviszony létesítésekor, hogy a munkáltató eleget tett a bejelentési kötelezettségének.

A szakszervezeti vezető azt tanácsolja, ebben az esetben az érintett mielőbb derítse ki, mi történhetett, mert okkal feltételezhető, hogy a munkáltató szabálytalanságot követ el, amivel később jócskán meggyűlhet az alkalmazott baja. A jogviszony-változással kapcsolatban két lehetőség van arra, hogy az érintett tudomást szerezzen az okáról:

1. jogviszonyának rendezése céljából keresse fel az értesítő levél linkjében fellelhető, magyarországi lakóhelye (ennek hiányában a TAJ kártyáját kiállító) szerint illetékes vármegyei kormányhivatalt,
2. keresse meg a bejelentőt, akinek a változással kapcsolatos bejelentése miatt értesítést kapott.

Ez nagyon fontos, ugyanis ha a munkáltató trükközik, a munkavállaló így azonnal, első kézből értesülhet róla – emelte ki Szabó Imre Szilárd, aki egy másik fontos újításra is felhívta a Mandiner figyelmét.

Már pár kattintással utána járhatunk, minden rendben van-e

Szintén a munkavállalók számára kedvező újítás, hogy a NAV-Mobilban bárki ellenőrizheti, hogy munkáltatója a szerződésnek megfelelően bejelentette-e. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mobilapplikációjának használata rendkívül egyszerű, ráadásul valamennyi munkavállaló számára előnyös. 

Szabó Imre Szilárd arra figyelmeztetett: nagyon fontos, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy munkáltatója 

• eleget tett-e bejelentési kötelezettségének, 
• levonja-e a munkavállalót terhelő az adót és a járulékot 
• és megfizeti-e azt az állami adóhatóságnak, 
• illetve a vállalkozás követett-e el súlyos mulasztást vagy jogsértést. 

A szabálytalan munkáltatókról régóta listát közöl a NAV és az alkalmazottaknak is bármikor lehetőségük van utána nézni, szabályosan jelentette-e be őket a főnökük.

Sok munkavállaló ugyanakkor nem néz utána a bejelentésével kapcsolatos információknak. Ez nem felelőtlen magatartás, mivel a beosztottak alapvetően bíznak abban, hogy munkahelyük szabályosan foglalkoztatja őket, sokan ráadásul nem ismerik az Ügyfélkapu sokszor bonyolult felhasználói felületeit.

Az újítások azért is nagy horderejűek, mert az érintetteknek nem kell maguknak megkeresni a fontos információkat, az ügyfélkapus rendszer automatikusan értesíti őket a fontos változásokról, az applikációk használata pedig meglehetősen egyszerű és átlátható.

A munkavállalók gyakran „felejtenek rá” a bejelentésre

Szabó Imre Szilárd kedvező fejleménynek tartja, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól ötszörösére, 150 ezer forintra módosult. A mérlegelés alapú bírságkategóriáknál cégméret szerint változnak a bírságtételek: minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb a kiszabható összeg. 

Kiemelten fontos lenne ugyanakkor az ellenőrök létszámának és a felügyeletek költségvetésének radikális növelése is, hogy érdemben tisztulhasson a munkaerőpiac – tette hozzá a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyeleti osztályának 2023-as évre vonatkozó ellenőrzési tapasztalatai szerint 

A tavalyi célellenőrzések során az érintett munkavállalók valamivel több, mint negyedét foglalkoztatták feketén a munkáltatók. Az építőipar és a mezőgazdaság a két legérintettebb ágazat. A feketemunka aránya 2022-höz képest közel 5 százalékkal volt alacsonyabb 2013-ban, míg az elmúlt években a legmagasabb arányt – 36 százalékot – 2019-ben jegyezte a hatóság.