Táppénz: könnyen kiderülhet a csalás, ha gyanút fog a munkáltató

2024. április 27. 15:33

Nagy árat fizethet az a munkavállaló, aki indokolatlanul van táppénzen: ha gyanút fog a munkáltató, könnyen ki tudja deríteni, valóban keresőképtelen-e az alkalmazott. A táppénzcsalás büntetendő, ráadásul értelme sincs, mivel a tévhitekkel szemben a táppénz nem védi meg a munkavállalót a kirúgástól.

2024. április 27. 15:33
Nagy Kristóf

Nyitókép: Getty Images

Mindenképpen rosszul jár az a munkavállaló, aki annak ellenére vesz igénybe betegszabadságot vagy táppénzt, hogy valójában kutya baja sincs. A több évtizedes hagyománnyal bíró trükközés semmiképpen sem kifizetődő: 

  • anyagilag sem éri meg, mivel a táppénzen töltött napokra a fizetés mindössze 50 vagy 60 százaléka jár, 
  • a táppénzcsalással a dolgozó – szélsőséges esetben – akár még büntetőjogi következményekkel is számolhat, ha pedig „lebukik”, akkor a munkahelye elvesztésével valószínűleg számolnia kell.

Táppénzzel kapcsolatos csalást legtöbbször akkor követ el egy alkalmazott, ha valamilyen okból nem tud fizetett szabadságra menni, nem akarja ellátni a munkahelyi feladatait, vagy így próbálja meg elkerülni az esetleges felmondást. Az érintettek többsége ráadásul azt hiszi, ha az orvosa már megállapította keresőképtelenségét, akkor nem kell tartania a lebukástól. 

Gyorsan lebukik, aki a táppénzzel trükközik

Ez súlyos tévedés, mivel a munkáltatónak nem érdeke, hogy beosztottja betegállományban legyen, sőt úgynevezett táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettsége is fennáll és a körülményekből pedig könnyen rájöhet, keresőképtelensége nem feltétlenül megalapozott.

A legtöbben nem is sejtik, valójában óriási kockázatot vállalnak azzal, ha hamis tényközlés alapján veszi őket az orvos keresőképtelen állományba, mivel a munkáltató – ha gyanút fog – kérheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát 

– figyelmeztetett Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Mandiner kérdésére felidézte, ha a munkavállaló keresőképtelensége megállapítható, úgy – főszabály szerint – a munka törvénykönyve alapján részére betegszabadság jár, melynek mértéke naptári évenként tizenöt munkanap. A betegszabadság lejártát követően, illetve bizonyos esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a munkavállalót.

„A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény állapítja meg a keresőképtelenség esetköreit. Az orvosi elbírálással, ellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat kormányrendelet tartalmazza. Betegség esetén a biztosítottak jogai nem korlátozhatók, a keresőképtelenség elbírálása és annak igazolása pedig az orvosok joga és felelőssége” – részletezte a szakértő.

Mit tehet a munkáltató?

A munkáltató tehát jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a fővárosi, vagy vármegyei kormányhivataloknál. Az illetékes kormányhivatal a munkavállaló háziorvosának székhelyétől függ.

A szabad szövegezésű felülvizsgálati kérelemnek mindössze a munkavállaló személyes adatait és a munkáltató adatait és az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét kell tartalmaznia, valamint a telefonos és postai elérhetőségeket.

Szabó Imre Szilárd az eljárás részleteivel kapcsolatban kifejtette: a kormányhivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, ami jelenleg munkavállalónként 15 800 forint.

Újabb orvosi vizsgálat is várhat a beosztottra

A kormányhivatal által kijelölt szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentáció alapján, vagy 

indokolt esetben akár az érintett munkavállaló újabb betegvizsgálata alapján dönt a keresőképtelenségéről vagy a keresőképességéről. 

A döntésről mind a munkáltatót, mind a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által a keresőképtelen biztosítottakról vezetett naplóba is.

A táppénz tényleg megvéd a felmondástól?

A meghozott döntéssel szemben a munkavállaló és a munkáltató is orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet, a közléstől számított nyolc napon belül a kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási, fővárosi kerületi hivatalánál – részletezte az eljárást Szabó Imre Szilárd. Hozzátette:

Az egyik legszélesebb körben elterjedt tévhit, hogy a táppénzen lévő dolgozónak nem mondhat fel a munkáltató. A munkaviszony keresőképtelenség alatt is megszüntethető egyoldalú munkáltatói felmondással és azonnali hatályú felmondással is.

A felmondás esetén a felmondási idő kezdete a keresőképtelenség végét követő első munkanapon kezdődik. Azonnali hatállyal a keresőképtelenség alatt is megszüntethető a munkaviszony, például abban az esetben, ha a táppénz alatt jut a munkáltató tudomására egy olyan körülmény, amely a továbbiakban nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását, itt is be kell tartani azonban a „15 napos” határidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Kezd kimenni a divatból a táppénz

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint naponta átlagosan 30-40 ezer munkavállaló van betegszabadságon és 70-80 ezren kapnak táppénzt. A táppénzen lévők átlagos napi létszáma 2006-hoz képest harmadával esett vissza, a legnagyobb csökkenés 2010-től következett be. A napi átlagos táppénzes létszám meredek csökkenése nagyrészt az ellátás szabályozásának szigorítására vezethető vissza, kisebb részben pedig a 2008-tól kezdődő gazdasági válság hatásának. A szigorúbb szabályok következtében mind a táppénz összege és plafonja, mind a jogosultság időtartama csökkent, míg a válság okozta anyagi nehézségek és a magas munkanélküliség miatt a trükközések szorultak vissza. A táppénzen lévők napi átlagos létszáma 2006-ig minden évben meghaladta a 100 ezer főt, 2010 óta viszont egyszer sem lépte át a 80 ezret. Számuk 2017-től kezdett ismét enyhén emelkedni, átlépve a napi 70 ezer főt.

 

Összesen 145 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Chekke-Faint
2024. április 28. 05:11
Ez már nem jelenség, a táppénzen levőket már jó hatásfokkal szankcionálják a munkáltatók akár csal akár nem.
Muki46
2024. április 27. 22:33
Németországban azonnal fölmondanak, ha: - durván megsérted a viselkedési szabályokat - rosszul töltöd ki a munkaórák jegyzékét (ha van ilyen) - elveszel akár egy ceruzát a munkahelyről - indokolatlanul betegnek iratod ki magad -.... Nekem ezzel soha nem volt semmi bajom, a munkaadó fizet, joga van ellenértéket várni a fizetésért.
cccbasatu
2024. április 27. 19:26
Nos megjegyezném hogy a Nemzeti alapkezelőnél és NAV -sem ismerik a munka törvénykönyvét,és önkényesen korlátozzák a beteg munkavállaló jogait!Hozzátenném hogy ez a lator kormány a munkatörvénykönyvét gumibugyinak nézi és minden szaros pelenkát belegyömöszöl ezzel is korlátozza a munkavállalók jogait.Gondoljatok bele hogy ezek a kormány szervek a dolgozó embereket bérrabszolgának tekintik és ha belerokkansz a munkába akkor is mindent elkövetnek azért hogy ne keljen fizetni.Szóval ideje hogy ezeket a bunkókat lecseréljük.Most ez felettébb időszerű mert a fidesznyik már minden diplomást támad és most hogy látják hogy vesztésre állnak a vidéki polgároknak hazudozna,ígérgetnek! Tehát ne dőljetek be ezeknek a bunkó senkiháziaknak mert úgy jártok mint a diplomások mert azok már a bőrükön érzik ezeknek a bunkóknak a tetteinek következményeit.
Kecmec
2024. április 27. 19:20
Ennek a cikknek is nagy értelme van.... arról nem regéltek ugye, hogy félholtan is bejárnak az emberek attól való félelmükben, hogy lecserélik őket filippínókra vagy ukránokra....akiket ugyancsak te tanitasz be.....mert olyan müszaki kannibálokat hoznak be ,hogy ezzel az erővel egy bazári majmot is be tudnál tanítani.... de fenyegetőzés az megy......
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!