Nagy árat fizethet az a munkavállaló, aki indokolatlanul van táppénzen: ha gyanút fog a munkáltató, könnyen ki tudja deríteni, valóban keresőképtelen-e az alkalmazott. A táppénzcsalás büntetendő, ráadásul értelme sincs, mivel a tévhitekkel szemben a táppénz nem védi meg a munkavállalót a kirúgástól.
Nyitókép: Getty Images
Mindenképpen rosszul jár az a munkavállaló, aki annak ellenére vesz igénybe betegszabadságot vagy táppénzt, hogy valójában kutya baja sincs. A több évtizedes hagyománnyal bíró trükközés semmiképpen sem kifizetődő:
Táppénzzel kapcsolatos csalást legtöbbször akkor követ el egy alkalmazott, ha valamilyen okból nem tud fizetett szabadságra menni, nem akarja ellátni a munkahelyi feladatait, vagy így próbálja meg elkerülni az esetleges felmondást. Az érintettek többsége ráadásul azt hiszi, ha az orvosa már megállapította keresőképtelenségét, akkor nem kell tartania a lebukástól.
Ez súlyos tévedés, mivel a munkáltatónak nem érdeke, hogy beosztottja betegállományban legyen, sőt úgynevezett táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettsége is fennáll és a körülményekből pedig könnyen rájöhet, keresőképtelensége nem feltétlenül megalapozott.
A legtöbben nem is sejtik, valójában óriási kockázatot vállalnak azzal, ha hamis tényközlés alapján veszi őket az orvos keresőképtelen állományba, mivel a munkáltató – ha gyanút fog – kérheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát
– figyelmeztetett Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Mandiner kérdésére felidézte, ha a munkavállaló keresőképtelensége megállapítható, úgy – főszabály szerint – a munka törvénykönyve alapján részére betegszabadság jár, melynek mértéke naptári évenként tizenöt munkanap. A betegszabadság lejártát követően, illetve bizonyos esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a munkavállalót.
„A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény állapítja meg a keresőképtelenség esetköreit. Az orvosi elbírálással, ellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat kormányrendelet tartalmazza. Betegség esetén a biztosítottak jogai nem korlátozhatók, a keresőképtelenség elbírálása és annak igazolása pedig az orvosok joga és felelőssége” – részletezte a szakértő.
A munkáltató tehát jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a fővárosi, vagy vármegyei kormányhivataloknál. Az illetékes kormányhivatal a munkavállaló háziorvosának székhelyétől függ.
A szabad szövegezésű felülvizsgálati kérelemnek mindössze a munkavállaló személyes adatait és a munkáltató adatait és az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét kell tartalmaznia, valamint a telefonos és postai elérhetőségeket.
Szabó Imre Szilárd az eljárás részleteivel kapcsolatban kifejtette: a kormányhivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, ami jelenleg munkavállalónként 15 800 forint.
A kormányhivatal által kijelölt szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentáció alapján, vagy
indokolt esetben akár az érintett munkavállaló újabb betegvizsgálata alapján dönt a keresőképtelenségéről vagy a keresőképességéről.
A döntésről mind a munkáltatót, mind a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által a keresőképtelen biztosítottakról vezetett naplóba is.
A meghozott döntéssel szemben a munkavállaló és a munkáltató is orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet, a közléstől számított nyolc napon belül a kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási, fővárosi kerületi hivatalánál – részletezte az eljárást Szabó Imre Szilárd. Hozzátette:
Az egyik legszélesebb körben elterjedt tévhit, hogy a táppénzen lévő dolgozónak nem mondhat fel a munkáltató. A munkaviszony keresőképtelenség alatt is megszüntethető egyoldalú munkáltatói felmondással és azonnali hatályú felmondással is.
A felmondás esetén a felmondási idő kezdete a keresőképtelenség végét követő első munkanapon kezdődik. Azonnali hatállyal a keresőképtelenség alatt is megszüntethető a munkaviszony, például abban az esetben, ha a táppénz alatt jut a munkáltató tudomására egy olyan körülmény, amely a továbbiakban nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását, itt is be kell tartani azonban a „15 napos” határidőre vonatkozó rendelkezéseket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint naponta átlagosan 30-40 ezer munkavállaló van betegszabadságon és 70-80 ezren kapnak táppénzt. A táppénzen lévők átlagos napi létszáma 2006-hoz képest harmadával esett vissza, a legnagyobb csökkenés 2010-től következett be. A napi átlagos táppénzes létszám meredek csökkenése nagyrészt az ellátás szabályozásának szigorítására vezethető vissza, kisebb részben pedig a 2008-tól kezdődő gazdasági válság hatásának. A szigorúbb szabályok következtében mind a táppénz összege és plafonja, mind a jogosultság időtartama csökkent, míg a válság okozta anyagi nehézségek és a magas munkanélküliség miatt a trükközések szorultak vissza. A táppénzen lévők napi átlagos létszáma 2006-ig minden évben meghaladta a 100 ezer főt, 2010 óta viszont egyszer sem lépte át a 80 ezret. Számuk 2017-től kezdett ismét enyhén emelkedni, átlépve a napi 70 ezer főt.
Az olasz tulajdonosok májusra és júniusra sem fizettek munkabért, majd minden előjel nélkül kirúgták a dolgozókat.
A Telex úgy értesült, hogy az elmúlt időszakban többször is összecsaptak a hullámok a II. kerület momentumos alpolgármesterének feje fölött.
Nem túl kecsegtető adatok láttak napvilágot.
Több százezer munkavállalót érint a júliustól életbelépő változás.
Eldőlt, jövőre már nem kell ezzel bajlódniuk a munkáltatóknak, de a munkavállalók is fellélegezhetnek.
„A botrányaiba belebukott Kulcsár Krisztián az átláthatatlan pénzügyek és a trükközések tekintetében is ugyan olyan, mint Magyar Péter” – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
