Kína hátsó udvara, túlzásba vitt liberalizmus és földön ülve mutogatás – elemzők az Európai Unióról és az abban eltöltött két évtizedünkről

Nyitókép: Az Európai Unió zászlóját viszik lettek felvonulók csatlakozásuk 20. évfordulója alkalmából. (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)

Mit vártunk az Európai Uniótól, mivé vált az európai politikai elit és merre tart a kontinens? – erről is beszélgettek az elemzők az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös konferenciáján rendezett kerekasztalbeszélgetés résztevői.

Ki él jobban húsz éve?

Kovács István, az Alapjogokért Központ főigazgató-helyettese hazánk csatlakozása kapcsán arról beszélt, hogy  úgy kell tekintenünk az unióra mint egy birodalomra. A magyarok pedig úgy voltak vele, hogy mindegyik korábbi birodalomban, amelynek részesei voltunk, csalódtunk, de itt van végre egy olyan, amihez önként csatlakozunk, kapunk tőlük pénzt, magunk mögött hagyhatjuk a múltat.

Mint mondta, azt gondoltuk, hogy több előnyünk lesz belőle, mint hátrányunk. De közben az Unió elindult azon az úton , amikor már nem lehet csupán számok alapján az előnyök és hátrányok alapján eldönteni, hogy megéri-e a tagság. Mert a közösség elindult a politikai unió létrehozása útján, folytatta.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója ehhez annyit tette hozzá: egy jóléti fordulatot is vártunk. Most viszont ott tartunk, hogy mi jobban élünk, mint húsz éve, a nyugatiak viszont rosszabbul, mutatott rá.

Még mindig magas az uniós tagság támogatottsága, folytatta, de a probléma az, hogy Brüsszel már ideológiai alapon igazgatja az Európai Uniót. Tervutasításos rendszer rajzolódik ki ebből, vetette fel, jelezve, hogy az európai elit nem az európai emberek érdekeit képviselik. Tényleg igaz az a tétel, hogy korábban azt gondoltuk, Európa a jövőnk, most viszont kiderült, hogy mi vagyunk Európa jövője – fejtette ki Kiszelly. 

Kiábrándító felmérési adatok

Boros Bánk Levente, Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója is azt emelte ki, hogy annak ellenére, hogy válságban van az unió és nem működik rendesen, még mindig ragaszkodunk a tagsághoz. Az eredeti projekt az első évtizedekben még működött is, meg tudta oldani a problémákat, de az újakat már nem. Ez pedig most kezd leszivárogni ez a hétköznapi emberek szintjére, fogalmazott. Ezt mutatják azok a felmérések, miszerint az európaiak az uniós válságkezelések (klímaváltozás, migráció, gazdasági-pénzügyi helyzet, orosz-ukrán konfliktus, koronavírus-járvány) közül csak az utóbbit tartották hatékonynak.

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 

Kovács István szerint Európa elhitte, hogy azzal, hogy kivívta korábban a pozícióit, nem kell többet tennie a jövőben. Csak közben a világ haladt tovább. „Ülünk a földön, mindenkire mutogatunk és rázzuk az öklünket, hogy mindenki gonosz” – fogalmazott. Csakhogy emögött már nem tudunk erőt felmutatni. Nincs nyersanyagunk, katonai erőnk és a tudás is kezd elmenni innen – tette hozzá. 

Kulturális dominancia

Kiszelly úgy látja: a jelenlegi uniós elit törekvései, politikája abba az irányba hatnak, hogy kínaiaknak vagy az amerikaiaknak legyünk a hátsó udvara. Mint mondta, 

Boros Bánk Levente szerint a nyugati világ elitjének katasztrófája, hogy túlzásba vitték a liberalizmust. Azt ígérték, hogy feljebb emelik a fejletlenebb kistestvérek életszínvonalát, de ez átcsapott kulturális dominanciába. A politikai elit pedig még mindig nem akar változtatni,  ha pedig valaki alternatívát próbál felmutatni, arra rásütik a szélsőséges bélyeget, fűzte hozzá.