Sorsdöntés – minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni érdemes! (Videó)
Itt a Mandiner kisfilmje! Szakértők és elemzők a kampányfinisről, Donald Trump és Kamala Harris küzdelméről és a voksolás tétjéről.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Nyitókép: Földházi Árpád
Török Gábor
1971-ben született Szombathelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelemből és politikaelméletből diplomázott, 2005-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. 1998-tól 2000-ig az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja mellett működő Politikai Szakértői Intézet vezetője, 2006 és 2010 között Sólyom László államfő politikai tanácsadó testületének tagja volt. 2010-től 2014-ig Aszófő független önkormányzati képviselőjeként tevékenykedett. 2002 óta a politikai elemzéssel foglalkozó Vision Politics Budapest igazgatója. 1997 és 2019 között a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, 2020 őszétől az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében tanít.
Giró-Szász András
1970-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikai szakértői szakát végezte el. Az ELTE-n történelem-, a Pécsi Tudományegyetemen politikatudományi doktori iskolába járt. 2005 és 2011 között ügyvezető igazgatója volt a Századvég Alapítványnak. 2006-ban megalapította a Strategopolis nevű tanácsadó céget. 2011 és 2014 között kormányszóvivő, 2014–2015-ben a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, 2015-től 2018-ig a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója volt.
Kilenc éve nem látott politikai válság van Magyarországon, a Fidesz elvesztette a közbeszéd irányítását – mondta márciusban Török Gábor. A két választás előtt nem sokkal hogy látják a helyzetet?
Török Gábor: Érdemes külön foglalkozni a két állítással. Nem a Fidesz válságáról, hanem általános politikai válságról kell beszélnünk, amely nagyobb részben az ellenzékre vonatkoztatható. Ugyanakkor a másik megállapítás is igaz: 2010 óta nem fordult elő, hogy tartósan reaktív helyzetben legyen a kormányoldal. Korábban a Fidesz – ellenzékben is – képes volt a politikai napirendet irányítani. Ezzel szemben lassan három hónapja – még ha csak ideiglenesen is, de – elvesztette ezt a képességét, ami újdonságnak számít.
Giró-Szász András: Egyetértek, alapvetően ellenzéki válság van, ami nemcsak az előző hónapok, hanem az elmúlt másfél évtized egyre mélyülő jelensége. Erre válasz az újfajta tematizációs törekvés is, amit az utóbbi hónapokban tapasztalunk. Az ellenzéki pártelitek, illetve a velük szimpatizáló sajtó és értelmiségi körök több mint tíz éve azt látják, hogy – a tehetségtelenség és képességnélküliség okán, az ezek miatt kialakult politikai kereslet híján – ambíciójuk, világképük nem tud megtestesülni a magyar politikai palettán, kilátástalan helyzetbe, zsákutcába kerültek, kiábrándultak, és cselekvőképtelenné váltak. Ezért mostanra képesek bármibe belekapaszkodni, amikor a remény árusításáról van szó, s úgy tesznek, mint a fuldokló, aki bármibe belekapaszkodik, hogy még egy pillanatig a víz felszínén tudjon maradni.