Keresem az új egyensúlyt az életemben, de a programok egyelőre sodornak. Mindez a tudományos munka rovására megy, de szerencsére jó a csapatom, rendszeresen tartom munkatársaimmal a kapcsolatot, és tudják, mi a dolguk. Ha ez az intenzív szakasz egyszer lezárul az életemben, arra jobban odafigyelek, hogy ne minden meghívást fogadjak el, mert mégis csak a kutatást tartom az életem központjának. A Nobel-díj után is ugyanolyan motivált vagyok, mint előtte!”
Krausz Ferenc családja is nehezen éli meg, hogy a kutató keveset van otthon: „A feleségem évek óta sokat nélkülöz engem. A két lányom már nagy, dolgoznak. Az egyikük tanít a feleségemmel együtt egy magániskolában, a másik jogászként dolgozik. Két unokám van: az egyik egy-, a másik hároméves. Ha odahaza tartózkodom, igyekszem velük rendszeresen játszani.”
A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.