Zelenszkij mandátuma május 21-én lejár, a szakértő szerint ez következhet utána
Bendarzsevszkij Anton úgy látja: a különböző ukrán politikai erők megpróbálják majd kihasználni a helyzetet.
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az ukrán ellenzék is kaphat most az alkalmon, és megpróbálhatja elmozdítani Zelenszkijt az elnöki székből.
Nyitókép: ROMAN PILIPEY / AFP
Miután az orosz–ukrán háború miatt nem írták ki idén tavasszal az esedékes elnökválasztást Ukrajnában,
választott elnök nélkül maradt a posztszovjet ország.
Volodimir Zelenszkij államfő mandátuma ugyanis hétfőn lejárt.
Ezt is ajánljuk a témában
Bendarzsevszkij Anton úgy látja: a különböző ukrán politikai erők megpróbálják majd kihasználni a helyzetet.
A Magyar Nemzet a témában megkereste Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját, aki felvázolta, hogy mi várható Ukrajnában.
Kiszelly kijelentette, jelenhelyzetben a
parlamentre száll az elnöki jogkör és hatalmi harc veszi majd kezdetét a háború sújtotta országban.
A politikai elemzési igazgató szerint Zelenszkij aligha akar lemondani elnöki jogköreiről, ügyvezető elnökként szeretne továbbra is hatalomban maradni.
Kiszelly Zoltán arra is rámutatott, az ellenzék kaphat az alkalmon, és megpróbálhatja elmozdítani Zelenszkijt az elnöki székből.
Az elemző álláspontja szerint ilyen kísérletre elsősorban a „nagy ellenfelek”, azaz Petro Porosenko volt államfő, valamint Julija Timosenko egykori miniszterelnök részéről lehet számítani. De
az sem kizárt, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármester is megpróbálkozhat hasonló tervvel,
vagy akár az elnököt is korábban jelölő A Nép Szolgája párt tagjai közül valaki.
A szakértő Dmitrij Medvegyev minapi kijelentéseire is reagált. Az orosz politikus egyik legutóbbi nyilatkozatában megfenyegette az ukrán elnököt. Medvegyev úgy fogalmazott,
mandátumának lejárta után Zelenszkij legitim célponttá válik Oroszország számára.
Medvegyev egyenesen úgy vélekedett, „el kell fogni és bíróság elé kell állítani az orosz állampolgárok és ukránok ellen elkövetett bűncselekményei miatt, vagy ha ez nem lehetséges, úgy kell vele szemben eljárni, mint egy terroristával, ahogy ez Sztepan Bandera, az ukrán nacionalisták példaképe esetében történt”, (akit a KGB 1959-ben Münchenben meggyilkolt).
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz politikus azt sem zárta ki, hogy merényletet hajthatnak végre a „gonosz kokainista bohóc” ellen.
Kiszelly Zoltán ennek kapcsán megjegyezte, hogy
Zelenszkij eddig is legitim célpont volt Oroszország számára.
De nem tartja kizártnak azt sem, hogy a felek között megnemtámadási szerződés van életben, ugyanis amikor Biden Kijevbe látogatott, akkor az oroszok nem támadták az ukrán fővárost, ahogy az ukránok sem vették célba Moszkvát május 9-én, pedig aznap Putyin a nyilvánosság előtt mondta el beszédét a Vörös téren – idézte fel a szakértő.
A teljes cikk ITT olvasható.