„Aki azt hiszi, hogy leelőztek minket a románok, az látogasson el hozzájuk” – szakértő a Mandinernek

Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

***

Komoly „irodalma” alakult ki az utóbbi néhány évben a magyar sajtóban annak a narratívának, miszerint „Románia leelőzte Magyarországot”.

• „Hivatalos, a románok már jobban élnek a magyaroknál – írta meg a Portfolio.
• „Így húzott el mellettünk Románia az elmúlt 10 évben” (G7) 
• „Az Eurostat friss adatai szerint a románok már hivatalosan is jobban élnek a magyaroknál” (Index)

De vajon mi a számok mögött a valóság? És van értelme ezek szerint a számok szerint méricskélni? Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője segített kibogozni a szálakat.

A megközelítés maga is véleményes, mert a vásárlóerő-paritás a nemzetközi szakirodalmakban egy nagyon sokat kritizált fogalom – mutat rá lapunk kérdésére Talabér.

Árszint és a bűvös szám a központból

„A mutatószám az uniós átlagárszintből indul ki, ebben a mesterséges állapotban egy egységnyi PPS megegyezik egy euróval.

Ahol eurót használnak, ott a módszertan alapján legalább az egyik lába stabil az összehasonlításnak, de a románok, magyarok, lengyelek vagy csehek esetében, tehát ahol a nemzeti valuták még forgalomban vannak, ott az árfolyammozgás is beépül ebbe” – magyarázza.

Az Eurostat által PPS-ben kiszámolt 2023-as értékekhez (GDP, bérek) ráadásul

Mint ismeretes, 2022-ben a háború, illetve az annak következményeként kialakult energiaválság és növekvő dollár- és eurókamatok miatt gyorsan gyengülő pályára került a forint,

Ez a jelenség egy ilyen mesterséges mutatószámot rendkívüli módon képes befolyásolni, és befolyásolta is. 2023-ban a forint sokkal stabilabb volt, mint 2022-ben, egészen a 370-es szintig vissza is korrigált, és az egész év folyamán a 370-390-es tartomány között mozgott.

Nem véletlenül kapott jelentős kritikákat, például az IMF részéről is, amelyik a vásárlóerő-paritás helyett az aktuális piaci árak alapján való számításokat javasolta, mondván, az kevésbé torzít – tudjuk meg Talabértől.

Abszurd számok is kijöhetnek

A vásárlóerő-paritás azért is vezet félre, fűzi hozzá a szakértő, mert azt feltételezi, hogy két országnak a fogyasztói kosara az pontosan ugyanúgy néz ki. 

„Pedig nagyon nehéz harmonizálni a világ különböző részein lévő országoknak a fogyasztói kosarát, az még régión belül is teljesen más, lásd, egy szlovák vagy egy bolgár kosarát; élelmiszerfogyasztás, alkoholfogyasztás és dohányzás, szórakozás, kultúrafogyasztás, közlekedés, energia, ingatlanpiac, szolgáltatások, kütyük tekintetében ugyancsak nagy az országok közötti különbség”.

Példákat is hoz a vásárlóerő-paritásban kifejezett mutatószámok abszurditására:

De még egy abszurd adat:

akik 2004 óta EU-tagok, akik az erős cseh gazdaság mellett fejlődtek, iparilag nagyon jól teljesítettek, bányászatban erősek voltak, tehát van egy reálgazdaság mögöttük, illetve már eurót is használnak régóta – na mármost

De akkor tényleg jobban élnek Romániában?

„A románok főleg az ilyen mesterséges számokban jobbak” – mondja a szakértő, példaként nyers számokat hozva: ha nem vásárlóerő-paritásban fejezik ki a béreket, hanem euróra számolják át, akkor kivillan a lóláb.

– példálózik a szakértő. Ráadásul több vagyoni mutató is van, amely alapján továbbra is azt lehet feltételezni a román háztartások többségéről, hogy jelentős a szegénység – sorolja a szakértő. Jelesül:

A románok közel 35 százaléka még mindig ebbe a kategóriába tartozik, miközben a magyaroknak csak 18 százaléka. Az uniós átlag 22 százalék, azaz mi jobban, a románok pedig jelentősen rosszabbul teljesítenek.

Az úgynevezett váratlan kiadásokkal való szembesülés – lásd: elromlik a mosógép, a hűtő, meg kell javítani a kocsit stb. – tekintetében

Ettől függetlenül, a románok közel felének (46 százalék) egy ilyen helyzet megoldása még mindig súlyos probléma, ez szintén nem a hatalmas jólét bizonyítéka.

Ott van a munkaerőpiac. „Mi büszkék vagyunk arra, hogy tíz év alatt nagyjából egymillió új munkahely lett, a foglalkoztatottságunk 80 százalék fölött van, a románoknál ez az arány csupán 68 százalék – nehéz elképzelni, hogy olyan hatalmas lenne a jólét egy olyan országban, ahol ennyire kevesen dolgoznak.”

míg Magyarország az uniós átlagot jelentősen meghaladva a közösség első harmadába tartozik ezen a területen.

S a megtakarítások: 

 ez is jelentős különbség.

s bár a vásárlóerő-paritásos összehasonlítások alapján ez a különbség már nincs meg, józan paraszti ésszel belegondolva elég röhejes, ha egy közel 20 százalékos különbséget pusztán módszertani változtatással le lehetne dolgozni.

Autópálya és internet

De vannak egyéb fejlettségi indikátorok is, amelyek alapján szintén nem egy erős Románia-kép rajzolódik ki előttünk: például hogy

s persze lehetne most egy nagy húzással beelőzni minket a későn érkezők előnyével, de az észak-erdélyi autópálya nyögvenyelős építkezései nem ezt vetítik előre. Ugyanakkor például az internetlefedettséggel a románok nagyot léptek előre és Európa élmezőnyében vannak, épp a későn érkezettség miatt: ők nem a régi hálózatot rakták le 30 évvel ezelőtt, hanem egyből a modern technológia épült ki először – sorolja Talabér. Ezen a területen Magyarország is kiemelten jól teljesít, itt inkább a nyugat-európai országoknak van jelentős lemaradása, mert ők bár korán kezdték kiépíteni ennek infrastruktúráját, 2024-ből nézve igencsak fejletlen technológiával oldották meg a lefedettséget. Németországban például nagyon rossz az internet minősége, pedig egy gazdag és fejlett ország.

Temesvár, Kolozsvár, vagy éppen Bukarest és Konstanca jó példa a fejlődésre, de az országon belüli eltérések jóval nagyobbak, a román vidék jobban le van szakadva.

– hoz egy másik példát Talabér.

Azok a fránya uniós pénzek

A fejlődésük gyorsasága pedig csak azért különbözik a magyartól, mert

véli.

Ráadásul nemcsak az uniós források hiánya volt gond, hanem az annak hiányáról szóló piaci hírek, amely rossz üzenet volt a befektetők számára, a forintárfolyamra gyakorolt hatása pedig súlyos volt.

És nem úgy gyengült, hogy megmozdult az árfolyam néhány tized százalékkal, hanem akár napi másféllel, és a 430-as euróból 15-25 forint árfolyamesés biztosan ebből a kumulált hatásból származott, hiszen a hírre a befektetők is megváltoztatták pozícióikat, a gyenge forint az importnál is megbosszulta magát, ami az inflációt hajtotta, a fogyasztói bizalmat és a háztartások vagyonát pedig rombolta” – fogalmaz a szakértő.

Hozzáteszi: ott a lélektani hatás, hogy ha válságot érzékel az ember, még inkább visszafogja a fogyasztását,

Magyarán: nem ütött volna be a becslések szerinti rekordinfláció, ha megjönnek az EU-s pénzek.

Látható, hogy nem csak a világgazdasági helyzet miatt gyengültek ezek a devizák – „a lengyel złoty azonnal gyors erősödésnek indult, amikor a lengyel kormányváltás után bejelentette az Európai Bizottság, hogy odaadják az eddig zárolt pénzeket” – mutatott rá Talabér.

Vagyis annak, hogy a románok megközelítettek – de meg nem előztek minket – jelenleg jókora részben világpolitikai és uniós szintű okai vannak.