A csíksomlyói búcsú a magyarság nagy találkozása

Nyitókép: Képernyőkép/Magyar Jelen

„Csütörtök kora délelőtt kerültek táskáink az autóba és indultunk el a magyarok nagy zarándoklatára. Utunk elsődleges célja a csíksomlyói pünkösdi búcsú volt. Előtte azért beugrottunk Kolozsvárra, míg a búcsú másnapján Csíkszentsimonba látogattunk, de nem az ott készített sör miatt. Az indulás napján végül négyen vágtunk neki az útnak egy utolsó perces lemondás miatt. Hárman már rutinos »búcsúzók« voltak, míg a maradék 25 százalék, vagyis én, először jártam Csíksomlyón. Erdélyben és Székelyföldön persze többször megfordultam, ezért is vártam kíváncsian a magyarság legnagyobb keresztény zarándoklatát. Jobb később, mint soha, tartja a mondás ugyebár.

Miről is szól Csíksomlyó búcsúja?

A csíksomlyói egy fogadalmi zarándoklat. Még 1444-ben IV. Jenő pápa buzdította körlevélben a híveket, hogy segítsenek a ferences rend templomépítésében. A búcsútartást a munkáért cserébe engedélyezte. A székelyek Mária-kultusza azonban sokkal régebbi korokba nyúlik vissza. Babba Mária, vagyis a »napba öltözött asszony« pártfogója volt a székelyeknek, akihez fohászaik és imáik is szóltak. Amikor a székelyek 1345-ben legyőzték a tatárokat, akkor utóbbiak szerint »őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag, aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő lebegett.« Vagyis Szent László és Szűz Mária. A búcsújárás azonban később, egy ütközet nyomán indult el.  A legenda szerint 1567 pünkösd szombatján János Zsigmond erdélyi fejedelem sereggel érkezett Csíkba, hogy a helyiek mellett Gyergyó és Kászon katolikusait is unitárius hitre térítse, akár erőszak árán is. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. Amíg zajlott a Tolvajos-tetői ütközet, addig az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérve Babba Mária közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzték a fejedelem seregét, azóta pedig ennek a győzelemnek az emlékére rendezik meg minden évben a pünkösdi búcsút. Az esemény Trianon után vált az összmagyarság zarándoklatává, mely a ’90-es évektől egyre nagyobb jelentőséggel bírt és évről évre százezrek vesznek részt rajta.

Magyarság, futball, Kolozsvár

Csütörtökön kora este egy hatalmas panelrengetegen hajtunk keresztül az autóval. Európa egyik legnagyobb lakótelepe, melyen tízezrek élik mindennapjaikat. Az egykori Kolozsmonostor helyén épült tömbházak jelezték, hogy megérkeztünk Kolozsvárra. Autó letesz, sör szisszen a sofőr kezében, miközben elfoglaljuk a szállást. Sokat nem időzünk, mert vártak már minket.”