A külügyminiszter szerint a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben.
Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában
Szijjártó Péter hozzátette, az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved, úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal. Mi úgy gondoljuk, hogy az, ami Ukrajnában zajlik, nem a mi háborúnk, ez a legnagyobb különbség a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között – jegyezte meg.
Kiemelte,
arra kell koncentrálni, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen,
minden egyes nap újabb halálos áldozatokat, pusztítást jelent, és a világháború kitörésének veszélyét hozza el.
„Minden egyes békeszerető ember lélegzetvisszafojtva várja a novembert, az amerikai elnökválasztást, és azt, hogy az Egyesült Államokban egy béketeremtő elnök nyerje a választást” – mondta, hozzáfűzve, hogy az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai képviselőház szombaton elfogadott egy 95 milliárd dolláros törvénycsomagot, amely Ukrajnának szánt segélyeket és fegyvereket finanszíroz.
A miniszter emlékeztetett: korábban az volt a NATO álláspontja, hogy a szövetség nem része az orosz-ukrán háborúnak, és mindent el kell követni a NATO és Oroszország közötti összeütközés elkerüléséért. Most a NATO több tagállama ezt elkezdte megváltoztatni, és a szövetség koordináló szerepét erőltetik az Ukrajnának történő fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben.
„Mi nem akarunk részt venni abban, hogy Magyarország területén ilyen műveletek történjenek. A következő hetek azzal fognak eltelni, hogy Magyarország adja be a derekát, vegyen részt a fegyverszállításban és a kiképzésben, de amíg mi kormányzunk, erre nem kerülhet erre sor” – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy már a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben az Európai Unió részéről, és a NATO számos külügyminiszteri tanácsülésen is elhangzott az az önkritika, hogy az európaiak nem tudnak annyi segítséget adni Ukrajnának, mint az amerikaiak.
Elmondta, külügyminiszterként azt az álláspontot képviselte, hogy
a világ első katonai szuperhatalmával nem szerencsés versenyezni,
és a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, újabb halálos áldozatokat, eszkalációt hoznak magukat.
Ezt is ajánljuk a témában
No migration, no gender, no war! Ez áll a választási manifesztumban – közölte a miniszterelnök kampányindító beszédében.
Kifejtette: a fegyverszállításokkal nem sikerült dűlőre vinni a háborút, csak a fegyver mennyiséget növelték drámaian. Ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, annak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni.
A kérdés, mikor kezdődnek meg a tárgyalások, minél előbb, annál jobb.
„Kormányzati felelősséget viselő döntéshozóknak első számú feladatunk megőrizni a magyar emberek biztonságát, ezt az jelenti, ha ki tudunk maradni a háborúból” – jelentette ki. Ez két éven át elképesztő erőfeszítések árán sikerült, és ennek így kell maradnia a jövőben is – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök egy brazil újságírónak adott interjút.
(MTI)
Több fontos területen lehet komoly változás.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Brüsszelben komoly felháborodást váltott ki, hogy egy zsidó csoporttól vallási és kulturális identitásának háttérbe szorítását várták el.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Többek között az is kiderült, hogy maradnak-e a védett üzemanyagárak.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Az olaszok úgy jutottak ki, hogy legutóbb 11 góllal vertük őket.
Az orosz elnök egy mondatban foglalta össze a Szarmat-rendszer jelentőségét.
