Orbán Balázs kimondta, mi is az összefüggés a háborúk és az Egyesült Államok között
Arról is beszélt, mi lesz a magyar politikai vezetés következő éveinek egyik legfontosabb feladata.
Az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni az energiapolitikában, a Nyugat pedig csak az orosz-ukrán háború kirobbanásakor tapasztalta meg az igazi sokkhatást – többek között erről is beszéltek a szakértők a Klímapolitikai Intézet rendezvényén.
Nyitókép: AFP/Jurij Gyacsinszki
„Sokáig kizárólag az volt a szempont, hogy az energia olcsó és fenntartható legyen, ám mára nem evidens Európában sem, hogy áram és gáz van a háztartásokban. Az ellátásbiztonság kulcskérdés lett” – mondta Steiner Attila a Klímapolitikai Intézet zöldenergiára és Magyarország klímapolitikájára fókuszáló rendezvényén a Mathias Corvinus Collegiumban. Az energetikáért és klímapolitikáért felelő államtitkár felidézte,
2009-ben Oroszország egyszer már elzárta a gázcsapokat hetekig, így Magyarországnak volt emléke a krízisről, Nyugaton viszont a háború kirobbanásáig nem tapasztaltak ilyen sokkhatást.
Az elmúlt időszak is megmutatta, hogy az ellátásbiztonságot, az árakat és a fenntarthatóságot együtt kell kezelni – húzta alá az államtitkár. Hozzátette, szükség van a megújuló energiaforrásokra, de nem „ész nélkül”, kell a technológiai diverzitás, hogy legyen mihez nyúlni, ha bármilyen válság jelenik meg a világon.
Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója kijelentette, céljuk, hogy lefordítsák a lakosság nyelvére, milyen munka folyik az energetika terén Magyarországon, mert az, amit manapság természetesnek veszünk, hatalmas befektetéssel jár, a kényes rendszer kiépítése és fenntartása nehéz feladat.
Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet főtanácsadója rámutatott, egymást követik a válságok, a koronavírus, az orosz-ukrán és a közel-keleti háború után a blokkosodás politikája veszélyezteti a magyar gazdaságot. Ezek azonban lehetőséget is kínálnak, hiszen felborult a status quo: valaki ilyenkor megpróbálja megúszni, átvészelni a nehéz időszakot, más azonban előrébb akar jutni. Hozzátette, egy olyan mértékű technológiaváltás, mint amelyet a zöld átmenet jelent, Magyarország számára történelmi jelentőségű gazdasági lehetőségeket rejt, vagyis most lehet globális szinten az élvonalba kerülni.
A koronavírus előtt a zöld ideológia jól mutatott a kockás papíron, ám a Covid idején mindenki ráébredt, hogy nem ilyen világban akar élni, hiába csökkent jelentősen a károsanyag-kibocsájtás. Csúfos kudarc vár azokra, akik nem tudják a gazdasági fejlődést a környezeti igényekkel összhangba hozni, és a zöld szempontok mellett nem figyelnek a társadalmi, gazdasági igényekre
– mondta Litkei Máté.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az energia előállításával és tárolásával járó energiaszuverenitás nagy értéket jelent, ráadásul környezetvédelmi szempontból is pozitív.
Ezt is ajánljuk a témában
Arról is beszélt, mi lesz a magyar politikai vezetés következő éveinek egyik legfontosabb feladata.
A pódiumbeszélgetés során természetesen szóba került az akkumulátorgyárak ügye is, amire az államtitkár azt mondta, az autógyárak oda költöznek, ahol az akkumulátorgyárak működnek, így tudatos politikai cél volt, hogy mindkettő Magyarországon telepedjen le.
Azt a szakértők is hangsúlyozták, hogy a szabályozás a világ egyik legszigorúbbja, Litkei Máté pedig kiemelte,
mivel Magyarországon ez a téma a politikai térbe sodródott, a kormány a leginkább érdekelt abban, hogy ezeket a szabályokat betartassa, hiszen nem lehet eltitkolni a levegő-, víz- és talajszennyezést sem.
A főtanácsadó hozzátette, geopolitikailag is fontos, hogy Magyarország kis országként jól szerepeljen ebben az éles versenyben, hiszen hazánk a keleti és nyugati technológiák találkozási pontjaként az egész régió megszervezésében is szerepet vállalhat. Az ideérkező új technológiák pedig segíthetik azoknak az állami, egyetemi és vállalati ökoszisztémáknak a kialakulását, amelyek a gyártókapacitásokra ráépülő kutatás-fejlesztést és ezen keresztül a magas hozzáadott értéket előállítani képes magyar tudásbázist is megalkotják.
Ezt is ajánljuk a témában
Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint ha egy beruházó úgy dönt, hogy Magyarországra telepíti egy üzemét, akkor a hazai jogszabályi környezet ismeretében teszi ezt meg. Vagyis azért jön ide, mert az itteni „játékszabályok szerint akar játszani”. A szakértő úgy látja, az előírások betartása mellett nem kell tartani attól, hogy az üzem elszennyezné az ivóvízkészleteket.