„Nagyon mélyen vagyunk” – nyíltan kiállt az oroszok olimpiai részvétele mellett Szijjártó Péter (VIDEÓ)

2024. április 12. 18:42

A külgazdasági és külügyminiszter még a megszokottnál is határozottabban fogalmazott, és súlyos üzenetet küldött a párizsi játékok előtt.

2024. április 12. 18:42

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt Budapesten rendezett Sporttudomány és Innováció című szakmai konferencián, amelyen sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrajnai háború szele, a háborús pszichózis mára betört az élet azon területeire, ahova nem lenne szabad, a helyzet így még reménytelenebb. Szijjártó kijelentette, a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, a párizsi olimpia lépés lehetne a béke felé.

„Ki kell állni amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, a versenyzők megbüntetése efféle okok miatt elfogadhatatlan, ahogy a felvetés is, hogy egy nemzet sportolóit ne engedjenek részt venni az olimpián. Emlékszünk az olimpia béketeremtő, senki által nem vitatott szerepére. Emlékszünk, hogy egymással adott esetben hadban álló országok sportolói borulnak egymás nyakába a küzdőtéren vagy a pályán egy-egy mérkőzés vagy küzdelem után” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, majd így folytatta:

„Azt hiszem,

a mostani helyzet súlyosságát mutatja az a tény, hogy mára a sport világa is teljes mértékben átitatódott a geopolitikával, az ideológiai megközelítéssel. Ha már felvetődik, hogy egy olimpián ne engedjék egy nemzet sportolóit részt venni, akkor szerintem nagyon mélyen vagyunk”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ő maga már bőven a háború előtt is ellenezte az orosz sportolók doppingvádak miatti kizárását.

Lépés a béke irányába

A miniszter ennek kapcsán megjegyezte, hogy természetesen nem a doppingolás mellett kampányol, hanem csak a kollektív bűnösség elve ellen, ugyanis a vétkeseket valóban meg kell büntetni, de nem szabad miattuk egy nemzet minden sportolóját megbélyegezni.

„És én megalázónak tartom azt is, hogy ugyan odaengedünk versenyzőket versenyezni, de közben csak fehérben lehetnek, csak kékben, csak feketében, és nem tudom, hogy milyen zeneművet kell hallgatni akkor, ha nyernek. Hogyha ráállunk erre a vonalra, akkor onnantól kezdve ki tudja, milyen hatalmi központok mondhatják meg egy idő után, hogy mely szempontok alapján ki vehet részt egy versenyen és ki nem, ki hallgathatja meg a himnuszát és ki nem” – tette hozzá, felszólalva a kettős mércével szemben is.

„Ezért azt gondolom, hogy most a világ sportélete akkor járna el bölcsen, ha kiállna amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, és az olimpiát mint lehetőséget megfogva még mintegy nádszálba kapaszkodva próbálnánk a párizsi játékokat a béke irányába megtett lépésként használni.

Azt gondolom, hogy a sportolók megbüntetése geopolitikai okok miatt, és a politikai nyilatkozatokra kényszerítésük elfogadhatatlan”

– szögezte le.

Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy a hazai sportinfrastruktúra-fejlesztések világszerte jogosan vívják ki az elismerést, sehol másutt nem is volt tapasztalható ezen a téren akkora fejlődés az elmúlt egy-két évtizedben, mint Magyarországon. Három okot sorolt fel ennek eredőjeként. Az első, hogy szavai szerint egy ország nagysága nem csak a területétől vagy gazdaságától függ, hanem attól is, hogy milyen eseményeknek tud jó házigazdája lenni, márpedig ezen a téren hazánk az utóbbi években igen sikeres volt. A lehető legtöbb nagy sportesemény Magyarországra vonzása fontos szempont lesz a külpolitikában a jövőben is, és az is kívánatos cél, hogy minél több nagy nemzetközi sportszervezet költözzön ide, ahogy teszi azt a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-Szövetség (World Aquatics) is – idézte fel.

Ezt is ajánljuk a témában

A fiatalok védelme

Szijjártó fontosnak nevezte emellett a sportakadémiák fejlesztését is, és üdvözölte, hogy egyre inkább adottak a feltételek a legjobb teljesítményhez mind az infrastruktúra, mind a szakemberek vonatkozásában. A harmadik okként pedig azt jelölte meg, hogy a sportlétesítmények fejlesztése lehet a legjobb eszköz, amit „az állam segítségként a szülők kezébe adhat a gyerekek szabadidejéért vívott harcban”, különös tekintettel az egyre szélesebb körű digitalizációra, a virtuális valóságra.

Ezt is ajánljuk a témában

„A gyerekek, a fiatalok fizikai és mentális egészségének védelme, s a virtuális világgal szemben a szülők eredményes küzdelme érdekében a sportinfrastruktúra-fejlesztéseket a jövőben is folytatjuk” – emelte ki. A miniszter végül kitért a sport és a külpolitikai érdekérvényesítés kapcsolatára is, aláhúzván, hogy van pár hívószava Magyarországnak a világban, és ezek közül az egyik legfontosabb Puskás Ferenc, hiszen máig nem lehet olyan messzire utazni, ahol az emberek ne hallottak volna a legendás labdarúgóról.

„Én azt gondolom, hogy ezért a magyar sportra, a magyar labdarúgásra, a magyar kosárlabdára, kiváló sportolóinkra mint egy ilyen értékre kell tekintenünk.

A sportban keletkező emberi kapcsolatokat nekünk használnunk kell.

Elindítottunk egy programot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Magyar Diplomáciai Akadémián, amelynek a célja, hogy az aktív sportpályafutásukat befejező válogatott sportolókat meghívjuk a külügyi szolgálatba” – közölte Szijjártó.

(MTI)

Összesen 145 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lajoss
2024. április 15. 19:20
Sancho Panza reménytelen küzdelme… 😂😂😂😂😂😂😂😂
lendvaiildiko
2024. április 14. 09:10
Én azon csodálkozok, hogy Franciaország részvételét az olimpián nem kérdőjelezik meg. Hát nem Franciaország az egyik legfőbb háborús uszító, amely bele kívánja sodorni a zeurópai uniót és a nato-t a háború folytatásába. 1936-ban a berlini olimpián Hitler lenyelte, hogy kilenc zsidó sportoló ért el érmes helyezést a náci olimpián, Helene Mayert és öt magyart is beleértve. Az Egyesült Államokból hét zsidó férfi sportoló utazott Berlinbe. Más kérdés az, hogy sokan 1936-ban elhitték, hogy van egy emberi oldala is a náci rezsimnek. Macronnak most nem álarcot kellene viseljen, hanem a békét kellene előmozdítsa. Ha erre nem képes, akkor kerüljön kizárásra a francia csapat is.
lauderstenonis-2
2024. április 12. 23:46
Szólj Lavrov és Putyin haverodnak hogy takarodjanak ki Ukrajnából az orkjaikkal és utána részt vehetnek a ruszki sportolók az olimpián. Bár ahhoz az is kellene, hogy ne legyen állami doppingprogram.
konyvtaros-0
2024. április 12. 23:08
1933-ban a naci nemetorszag osszes sportklubjabol kizartak a zsido es a cigany szarmazasuakat ezert 1936-ban csak arjak indultak a berlini olympian.amerikaval az elen a nyugati orszagok kizartak a bojkottnak a lehetoseget es mint tudjuk resztvettek egy antiszemita olympian…ez 88 eve tortent es most az oroszok lettek a XXI.szazad zsidoi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!