Ki kell állni az örök igazságért

Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid

„A feministák mit hoztak a nők »konyhájára«?

Ha a nők kizsákmányolása elleni fellépésről van szó, első ránézésre a feministák viszonylag elkötelezetteknek tűnnek, és vannak olyan józanabb irányzataik, amelyek tengelyt akasztanak a legszélsőségesebb követelésekkel, például a transzneműség nagyobb társadalmi érvényesülése érdekében fellépő lmbtq-mozgalmárokkal. Ettől még megáll, hogy azok próbálják védeni a nők jogait a szexiparban, akik valaha kiharcolták, hogy a hölgyek szexuális önrendelkezése legyen alapjog. Közelebbről tekintve: a második hullámos feministák minden fórumon szorgalmazták a nők úgynevezett szexuális egyenjogúságát, kezdve a gyengébb nem »gyerekszülés terhe alóli felszabadításán«, az anyai hivatás degradálásával. A marxista gyökerű feministák tökélyre fejlesztették a fogalmak, kifejezések jelentésének az elferdítését, például Margaret Sanger az első, általa alapított abortuszklinikának a Planned Parenthood – tervezett szülőség – nevet adta. Általánosságban elmondható: ha a nőt ugyanúgy kezeljük a szexualitás tekintetében, mint a férfit, akkor eleve a vesztes szerepét osztják rá. Mivel itt a nő a befogadó, nagyobb mértékben viseli az intim együttlét terheit.

Ezzel szemben a szabadosság hívei a keresztyén szexuáletikát prűdnek és szabadságellenesnek bélyegzik.

A szexualitás kedvező keresztyén megközelítése azt hangsúlyozza, hogy az nem csupán fizikai aktus, hanem komplex és érzelmekkel teli kapcsolat része. A krisztusi etika olyan alapelveket hangsúlyoz, mint az önzetlen szeretet, a hűség, a felelősségvállalás. Tehát nem a szexualitás elutasításáról beszél, hanem arról, hogy azt felelősségteljesen éljük meg. Egy korábbi műsoromban, amelyben II. János Pál A test teológiája című könyvének tanítása alapján is a test jelentőségéről és a szexualitásról beszélek, nem azzal kezdem, mit tiltott meg Isten, hanem hogy mi volt a terve velünk, amikor megteremtett minket. És mi volt az elgondolása a szexualitással. Biztosan nem az, hogy kizárólag a magunk örömére elvegyünk valamit a másiktól, hanem elsősorban az, hogy egy szeretetkapcsolatban odaajándékozzuk magunkat egymásnak. Ebben van maradéktalan öröm, ebben találhatók meg az »örök pillanatok«.

Említette, mennyire elterjedt a pornófogyasztás hazánkban. Nem lehet akkor, hogy jórészt ugyanazok ítélnek el másokat egyéb szexuális bűnökért, mint akik ebben érintettek?

Összességében helyteleníthető mind az irgalom nélküli ítélet, mind a farizeusi magatartás. Sajnos szexuális erkölcs tekintetében mégis gyakori a kettős mérce, amely során egyetlen bűnt ragadnak ki az emberek, miközben megtűrik a maguk esetében a hűtlenséget, a válást, a promiszkuitást, a digitális kukkolást, vagyis csak részben tartózkodnak idevágó helytelen dolgoktól. Annál inkább felelőssége a keresztyének közösségének, hogy megjelenítsék a szexuális tisztaság eszményképét.”