Lángokban áll Brüsszel, újra akcióban a belga gazdák (VIDEÓ)
A gyújtogatásoknak köszönhetően jelentős az anyagi kár.
Meggondolták magukat az uniós országok: az előzetes megállapodást felrúgva csak piacvédő korlátozások bevezetése mellett támogatják az ukrán élelmiszerek vámmentes behozatalának újabb meghosszabbítását. A nem várt fordulat a legjobbkor jött: ha az EU kifut az időből, Kijev a háború előtti szabályok szerint exportálhat az EU-ba.
Nyitókép: Luc Auffret/Anadolu via Getty Images
Noha senki sem számított rá, mégis teljesülhet az európai gazdák egyik legfontosabb követelése, mivel a korábban megkötött megállapodást felrúgva mégsem támogatja a tagállamok képviselőit tömörítő Tanács az ukrán élelmiszerek vámmentes behozatalának egy éves meghosszabbításáról szóló, az Európai Parlament által megszavazott, mindeddig véglegesnek tekintett döntés.
A tagállamok szokatlan lépése azért is okozott meglepetést, mert Brüsszel eredeti javaslatához képest az EP által elfogadott változat kiegészült néhány intézkedéssel az európai gazdák védelme érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
A gyújtogatásoknak köszönhetően jelentős az anyagi kár.
A képviselők többségének támogatásával március közepén, módosításokkal fogadta el az EP a bizottsági javaslatot, amely egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítja az átmeneti szabadkereskedelmi intézkedést. A jelenlegi, júniusban lejáró egyezséghez képest az új előírások szerint ha
uniós behozatala eléri a 2022-es és 2023-as évek mennyiségét, automatikusan életbe lép az importkorlátozás.
Ebben a formában pedig elfogadhatatlannak, mindössze látszatmegoldásnak tartják a kelet-európai tagállamok, a demonstráló gazdák és a legnagyobb európai érdekképviseletek is.
Ennek oka, hogy a korlátozások csak akkor lépnek életbe, ha az import eléri a 2022-es és 2023-as szintet, vagyis nem csökkenne a súlyos piaci zavarokat okozó ukrán élelmiszer mennyisége.
A legfontosabb módosító javaslat, hogy az automatikus piacvédő mechanizmus akkor lépjen életbe, ha az érintett termékek behozatala eléri a 2021-es szintet.
Ez azt jelenti, hogy a háború előtti, jóval alacsonyabb importmennyiség elérése esetén lépnének életbe ismét a vámkorlátozások. Ezt a javaslatot korábban nem fogadta el az EP kijelölt szakbizottsága. Franciaország és Lengyelország emellett kiegészítené a korlátozásokkal érintett termékek listáját a búzával és az árpával is.
A módosított javaslatot ugyanakkor jóvá kell hagynia a tagállamok többségének, ami általában formaságnak számít, most viszont sorsdöntő jelentőségű, mivel az uniós döntéshozatali folyamat végén változott meg egyes országok álláspontja.
A hónapok óta tartó gazdatüntetések és a közelgő európai parlamenti választások hatására már nincs meg a Tanácsban a minősített többség a Kijev melletti szolidaritást célzó és Ukrajna gazdaságát támogató lépés mellett.
Ennek oka, hogy Franciaországot – az EU legnagyobb élelmiszer-előállító országát – is elérte az a piaci krízis, amely a kelet-európai országokat 2022 óta sújtja. Emmanuel Macron francia államfő részben a francia gazdák folyamatos demonstrációi, részben a francia baromfiágazat nyomásgyakorlása miatt beállt az Ukrajnával határos országok, köztük Magyarország követelései mögé. Kelet-Európa a kezdetektől piacvédelmi intézkedéseket követel, ám Brüsszel eddig minden kezdeményezést elutasított.
Ezt is ajánljuk a témában
Március 7-én dől el, meghallotta-e az Európai Unió a gazdák hangját.
Franciaország mellett más országok is változtattak álláspontjukon, így a parlament által megszavazott intézkedések életbelépését blokkoló országok többségbe kerültek.
A tagállamok álláspontja ugyanakkor továbbra sem egységes, mivel
Németország és Hollandia tiltakozik a Kijevnek bevételkiesést okozó lépésektől Álláspontjuk szerint mindent meg kell tennie az uniónak azért, hogy Ukrajna gazdaságát támogassa, s így az oroszokkal szembeni ellenállást is erősítse.
Ha a tagállamok megegyeznek, akkor az Európai Parlamentnek ismét szavaznia kell a módosításokról. Erre ugyanakkor már csak áprilisban van lehetőség, az EP utolsó plenáris ülésén a júniusi választások előtt.
Ha a tagállamok késlekednek az új javaslatokkal, és nem kerül sor a parlamenti szavazásra, vagy a javaslatokat elutasítják a képviselők, akkor 2024 június 5-től az Ukrajnából érkező élelmiszerek újra vámkötelessé válhatnak és visszaállhat a háború előtti szabályozás.
Az EP-nek ráadásul nincs érdemi mozgástere sem, mivel
Ha a tagállamoknak végül sikerül megállapodniuk, akkor a jelenlegi csomaghoz képest az új javaslatban több élelmiszerre és alapanyagra vonatkozna az az automatikus védelmi mechanizmus, amely életbe lép, amint a háború előtti mennyiséget eléri az ukrán élelmiszerimport. Ebben az esetben az érintett termékek a korábbi vámkontingensek visszaállításával hozhatók be az EU-ba.
Kijev tiltakozik minden olyan lépés ellen, ami szigorítja a jelenleg szinte semmilyen korlátozást sem tartalmazó egyezséget. Az ukrán kormány becslése szerint 81 millió euró – közel 40 milliárd forint – veszteséget jelentene a 2021-es mennyiséghez kötött piacvédelmi mechanizmus.
A közvetlenül érintett, komoly nemzetközi befolyással és globális érdekeltségekkel bíró nagy agrárvállalatoknak és az európai szállítási infrastruktúra fejlesztésébe dollármilliárdokkal hozzájáruló Egyesült Államoknak súlyos csapást jelentene az európai fordulat.
Noha kezdetben az ukrán piaci szereplők a fekete-tengeri szállítási útvonalak orosz blokádja miatt voltak kénytelenek szárazföldön megoldani a szállítást,
mára már az Európai Unió lett az ukrán élelmiszerek elsődleges piaca,
és jelentős, költséges beruházások árán sikerült jövedelmezővé tenni az új exportútvonalakat. Közben a fekete-tengeri útvonal újra biztonságossá vált, ám Ukrajna a háború előtti piacait a jóval gazdaságosabb európai export érdekében nagyrészt feladta, helyét pedig Oroszország vette át. Vagyis Brüsszel feltétel nélküli szolidaritásából nem csak Ukrajna, hanem a nemzetközi, döntően amerikai érdekeltségű agráróriások, valamint Oroszország is profitál, miközben az európai gazdák óriási veszteségeket szenvednek el.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijev bejelentette: esze ágában sincs kiterjeszteni az uniós szigort a mezőgazdaságra