Erre senki sem számított: Európa mégis korlátozná az ukrán élelmiszerek behozatalát

2024. április 02. 13:28

Meggondolták magukat az uniós országok: az előzetes megállapodást felrúgva csak piacvédő korlátozások bevezetése mellett támogatják az ukrán élelmiszerek vámmentes behozatalának újabb meghosszabbítását. A nem várt fordulat a legjobbkor jött: ha az EU kifut az időből, Kijev a háború előtti szabályok szerint exportálhat az EU-ba.

2024. április 02. 13:28
Nagy Kristóf

Nyitókép: Luc Auffret/Anadolu via Getty Images

Noha senki sem számított rá, mégis teljesülhet az európai gazdák egyik legfontosabb követelése, mivel a korábban megkötött megállapodást felrúgva mégsem támogatja a tagállamok képviselőit tömörítő Tanács az ukrán élelmiszerek vámmentes behozatalának egy éves meghosszabbításáról szóló, az Európai Parlament által megszavazott, mindeddig véglegesnek tekintett döntés.

A tagállamok szokatlan lépése azért is okozott meglepetést, mert Brüsszel eredeti javaslatához képest az EP által elfogadott változat kiegészült néhány intézkedéssel az európai gazdák védelme érdekében.

Ezt is ajánljuk a témában

A képviselők többségének támogatásával március közepén, módosításokkal fogadta el az EP a bizottsági javaslatot, amely egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítja az átmeneti szabadkereskedelmi intézkedést. A jelenlegi, júniusban lejáró egyezséghez képest az új előírások szerint ha

  • a baromfihús,
  • a tojás,
  • a cukor,
  • a zab,
  • a kukorica,
  • a dara
  • és a méz 

uniós behozatala eléri a 2022-es és 2023-as évek mennyiségét, automatikusan életbe lép az importkorlátozás.

Ebben a formában pedig elfogadhatatlannak, mindössze látszatmegoldásnak tartják a kelet-európai tagállamok, a demonstráló gazdák és a legnagyobb európai érdekképviseletek is.

Franciaország Kelet-Európa oldalára állt

Ennek oka, hogy a korlátozások csak akkor lépnek életbe, ha az import eléri a 2022-es és 2023-as szintet, vagyis nem csökkenne a súlyos piaci zavarokat okozó ukrán élelmiszer mennyisége.

A legfontosabb módosító javaslat, hogy az automatikus piacvédő mechanizmus akkor lépjen életbe, ha az érintett termékek behozatala eléri a 2021-es szintet. 

Ez azt jelenti, hogy a háború előtti, jóval alacsonyabb importmennyiség elérése esetén lépnének életbe ismét a vámkorlátozások. Ezt a javaslatot korábban nem fogadta el az EP kijelölt szakbizottsága. Franciaország és Lengyelország emellett kiegészítené a korlátozásokkal érintett termékek listáját a búzával és az árpával is.

A módosított javaslatot ugyanakkor jóvá kell hagynia a tagállamok többségének, ami általában formaságnak számít, most viszont sorsdöntő jelentőségű, mivel az uniós döntéshozatali folyamat végén változott meg egyes országok álláspontja.

A hónapok óta tartó gazdatüntetések és a közelgő európai parlamenti választások hatására már nincs meg a Tanácsban a minősített többség a Kijev melletti szolidaritást célzó és Ukrajna gazdaságát támogató lépés mellett.

Ennek oka, hogy Franciaországot – az EU legnagyobb élelmiszer-előállító országát – is elérte az a piaci krízis, amely a kelet-európai országokat 2022 óta sújtja. Emmanuel Macron francia államfő részben a francia gazdák folyamatos demonstrációi, részben a francia baromfiágazat nyomásgyakorlása miatt beállt az Ukrajnával határos országok, köztük Magyarország követelései mögé. Kelet-Európa a kezdetektől piacvédelmi intézkedéseket követel, ám Brüsszel eddig minden kezdeményezést elutasított.

Ezt is ajánljuk a témában

Franciaország mellett más országok is változtattak álláspontjukon, így a parlament által megszavazott intézkedések életbelépését blokkoló országok többségbe kerültek.

Újabb alkudozás indulhat, miközben fogy az idő

A tagállamok álláspontja ugyanakkor továbbra sem egységes, mivel 

Németország és Hollandia tiltakozik a Kijevnek bevételkiesést okozó lépésektől Álláspontjuk szerint mindent meg kell tennie az uniónak azért, hogy Ukrajna gazdaságát támogassa, s így az oroszokkal szembeni ellenállást is erősítse.

Ha a tagállamok megegyeznek, akkor az Európai Parlamentnek ismét szavaznia kell a módosításokról. Erre ugyanakkor már csak áprilisban van lehetőség, az EP utolsó plenáris ülésén a júniusi választások előtt.

Ha a tagállamok késlekednek az új javaslatokkal, és nem kerül sor a parlamenti szavazásra, vagy a javaslatokat elutasítják a képviselők, akkor 2024 június 5-től az Ukrajnából érkező élelmiszerek újra vámkötelessé válhatnak és visszaállhat a háború előtti szabályozás.

Az EP-nek ráadásul nincs érdemi mozgástere sem, mivel

  • a tagállami javaslatok parlamenti elutasítása azzal a kockázattal járna, hogy júniust,
  • ezért a gazdák oldalára álló tagállamok akaratának figyelmen kívül hagyása érdemi politikai kockázatot jelent a parlamenti képviselőknek és az Európai Bizottságnak.

Mi várható?

Ha a tagállamoknak végül sikerül megállapodniuk, akkor a jelenlegi csomaghoz képest az új javaslatban több élelmiszerre és alapanyagra vonatkozna az az automatikus védelmi mechanizmus, amely életbe lép, amint a háború előtti mennyiséget eléri az ukrán élelmiszerimport. Ebben az esetben az érintett termékek a korábbi vámkontingensek visszaállításával hozhatók be az EU-ba.

Kijev tiltakozik minden olyan lépés ellen, ami szigorítja a jelenleg szinte semmilyen korlátozást sem tartalmazó egyezséget. Az ukrán kormány becslése szerint 81 millió euró – közel 40 milliárd forint – veszteséget jelentene a 2021-es mennyiséghez kötött piacvédelmi mechanizmus.

A közvetlenül érintett, komoly nemzetközi befolyással és globális érdekeltségekkel bíró nagy agrárvállalatoknak és az európai szállítási infrastruktúra fejlesztésébe dollármilliárdokkal hozzájáruló Egyesült Államoknak súlyos csapást jelentene az európai fordulat.

Noha kezdetben az ukrán piaci szereplők a fekete-tengeri szállítási útvonalak orosz blokádja miatt voltak kénytelenek szárazföldön megoldani a szállítást, 

mára már az Európai Unió lett az ukrán élelmiszerek elsődleges piaca, 

és jelentős, költséges beruházások árán sikerült jövedelmezővé tenni az új exportútvonalakat. Közben a fekete-tengeri útvonal újra biztonságossá vált, ám Ukrajna a háború előtti piacait a jóval gazdaságosabb európai export érdekében nagyrészt feladta, helyét pedig Oroszország vette át. Vagyis Brüsszel feltétel nélküli szolidaritásából nem csak Ukrajna, hanem a nemzetközi, döntően amerikai érdekeltségű agráróriások, valamint Oroszország is profitál, miközben az európai gazdák óriási veszteségeket szenvednek el.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nickrivers
2024. április 02. 15:55
Kampány van. Most mindennel próbálkoznak a libernácik.
mondeos
2024. április 02. 14:50
Hé Libsik! Mondjatok már valamit!
Haramia
2024. április 02. 14:33
1. Az európai piac kiszorult az orosz piacról és más piacokról is. 2. Saját KAP politikáját kiherélte. Mára inkább akar fizetni, ha valaki felhagy a mezőgazdasági műveléssel. 3. Az Unió büdzséjében a mezőgazdasági fejezet a legnagyobb. 4. Ágazatleépítő adminisztratív terhek növelése történik. Ez hosszútávon is öngól. Ez nem zöld politika hanem öngyilkos politika. 5. Ukrán behozatal - jelen formájában- egyeneságon mezőgazdasági csődhullámot indít el. Mindenki képzelje el, hogy ha az ágazati láncolat bármely részében kezelhetetlen gond adódik, akkor a hatása az egész láncolaton végigszalad. A termelőtől az értékesítésig. 6. Amerikai érdekek kiszolgálása. Már megint ugyanaz a nóta. És Brüsszel nem tágít. Sebaj, erjesztő folyamat lesz. És lehetőleg a balliberális politikához és ámokfutáshoz fog kötődni. Ergo, előbb vagy utóbb fordulat beállhat a szavazó polgárok megítélésében. 7. A vámkivetés nem tetszene az USA-nak. Hitel nélkül a hohol nem is tudná fizetni. Csuka fogta róka.
zakar zoltán béla
2024. április 02. 14:32
A ganék fordulnak-látszólag. 3-4 hónapra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!