Ungváry Krisztián azt írja, Sulyok Tamás hazudott a családjáról – de az emlékezet azé, aki megműveli

2024. március 05. 12:40

Sulyok családjában – mint oly sok családban Magyarországon – nem ismerték a gyermekek a szüleik, nagyszüleik pontos élettörténetét.

2024. március 05. 12:40
null
Petri Lukács Ádám
Petri Lukács Ádám

Ungváry Krisztián írásában biztosítja olvasóit arról, hogy „senki sem felelős felmenői tetteiért”, majd kijelenti, hogy „azonban nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjeszt róluk”. Végül pedig ítéletet alkot, amely szerint „lehetetlen másra gondolni, mint arra, hogy Sulyok valótlanságai egyúttal tudatos hazugságok is”.

Szerintem sem felelős senki a felmenői tetteiért, s azokkal való szembesítésük attól sem válik helyessé, ha más hasonló eszközökkel jár el.

Ungváry cikkében úgy vélekedik, hogy én kettős mércével járok el, holott szerintem általában rendkívül helytelen ez a gyakorlat

(miképp a történésznek az az érvelési hibája is, hogy valamit azért lehet megtenni, mégha esetleg nem is helyes, mert más is megette), mindezekért azonban nem ragadnék tollat.

Sulyok Tamás évekkel ezelőtt alkotmánybíróként egy határon túli kis újság kérdésére válaszolt valamit az édesapjáról. Fogalmam sincs, hogy amit mondott, az igaz vagy sem,

abban azonban a szövegkörnyezetből és Sulyok életútjából következően biztos vagyok, hogy az egykori alkotmányőr a számára ismert igazságot adta elő.

Ez következik abból, hogy Sulyoknak semmilyen politikai motivációja nem volt akkor sem, s abból is, hogy jogászként egy kideríthető igazságról életszerűtlen, hogy konfabuláljon, ráadásul könnyűszerrel hivatkozhatott volna a kérdést megkerülve, részben hősies múltú rokonára, Sulyok Dezsőre, ha valamilyen összetett megfontolás szerint alakítja mondandóját.

Így a jószándékú olvasat nem lehet más, mint hogy Sulyok Tamás legjobb ismeretei szerint válaszolt. A kor viszonyait ismerő, gyanakvóbb attitűdű megközelítés az lehet,

hogy Sulyok családjában – mint oly sok családban Magyarországon – nem ismerték a gyermekek a szüleik, nagyszüleik pontos élettörténetét,

azokból a fragmentumokból építkeztek, amelyeket otthon hallottak.

Azonban Karsai László és Ungváry különböző (részben egymásnak ellentmondó) dokumentumapparátust vonultat fel, ezek alapján tesznek állításokat a köztársasági elnök apjáról és hoznak ítéletet kifejezetten rosszindulatú megközelítéssel annak gyermekéről.

Minthogy Sulyok Tamás édesapja már nem él, ennek a minden polgári jó ízlést mellőző eljárásnak aligha lehet más célja, mint a denunciálás,

az államfő apja az és az államfőben az apjáról élő kép révén a frissen megválasztott köztársasági elnök szavahihetőségének kétségbevonása. Ezt ellenszenves gyakorlatnak tartom, ám alkalmat ad arra, hogy a családi emlékezetről beszéljünk.

Az emlékezet azé, aki megműveli.

Ha a családi emlékezetet műveljük – felmenőinktől kérdezünk, utódainknak mesélünk –, akkor az őket körülvevő világot, a közelmúlt történelmét a családi sorseseményeken keresztül is értelmezni tudják.

Trianon, SOA, Don-kanyar, német megszállás, orosz megszállás, a magántulajdon kisajátítása, kulákosítás, a hitélettől való eltiltás, kilakoltatás, politikai üldöztetés, a mindent átszövő besúgói hálózat, a közelmúlt megannyi nemzeti traumájával egy vagy több is mindegyik családot érint. Minden családban vannak áldozatok.

S egy társadalomban, ahol rengeteg az áldozat, elkövetők is akadnak persze: a különböző rémuralmak végrehajtói, működtetői, s ilyen olyan szinten kollaboráló figurái.

Természetesen e kettő kevercséből is adódnak jónéhányan: kényszerből kollaboráló elkövetők, akik maguk egyúttal áldozatok is. Az erről való családi beszélgetés rengeteget segíthet, s ha már a rendszerváltás után elmaradt az egyetemes információs kárpótlás, a családon belül sose késő megtenni, amíg élnek, akiktől lehet kérdezni.

A felmenőket fel kell szabadítani attól a szorongástól, hogy egy másik korban élő, más viszonyok között felnövő utódaik ítéletet mondanának róluk, az utódokat biztatni kell arra, hogy legyenek kíváncsiak, kérdezzenek. Ezeknek a beszélgetéseknek az inspirálása, a mind több családtörténeti beszélgetés – aminek jó támasza lehet a régi fotók közös megtekintése, a tárgyi hagyaték, bútorok, eszközök kapcsán annak felidézése, hogy honnan van, mi a történetük – rengeteget segíthet.

A családtörténeti megértés munkája segítheti a szélesebb spektrumú történelmi megértést is.

A család emlékezet mozaikjaiból pedig összeállhat a nemzeti emlékezet.

Történelmi tények szükségképp nem ismerhetőek meg tapasztalati úton, ahhoz azonban, hogy az ismereti, analitikus úton megszerzett tudásunknak mélyebb érvénye legyen, rengeteget segít a beszélgetés családtagjainkkal. Nem mellesleg ezek a beszélgetések a családi kapcsolatok elmélyítésén túl a történeti megismerés igényét is erősíthetik ráadásul  az így feltárt tények a történészek munkáit is segíthetik.

Mindennek sokkal több értelme van, mint a rosszindulatú vádiratok megfogalmazásának  és hazugság-bélyegek felstemplizésének.

Ui: A fenti írást eredetileg a Telexben kívántam megjelentetni, mivel ott jelent meg Ungváry Krisztián cikke, amire reflektálok. Ám a Telex főszerkesztője nem válaszolt e-mailemre, akarva-akaratlan azt a látszatot keltve, hogy lapjában nem a vita híve, hanem csupán egy doktriner álláspont „iránymutató közlésének”.

Nyitókép: Attila Kisbenedek / AFP

 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 223 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-70
2024. április 13. 03:45
🍓 ️ F­o­r­­r­­­ó­­ l­­á­n­yok sz­ex­­­et ak­­­ar­n­­­ak, ba­sz­d m­­­eg ők­­­et 👉 𝗪­𝗪­𝗪­­.­𝗖­­𝗨­𝗠𝟰­­­.­­­𝗙­­𝗨­­𝗡
moricka13-3
2024. március 12. 05:50
Mit akar elérni a történész Ungváry Krisztián azzal, hogy már a beiktatása előtt ilyen gusztustalanul beleszállt Sulyok Tamás újonnan megválasztott köztársasági elnökbe, és azzal, ahogyan a napi közéleti villongásokba is beleüti az orrát? Egyébként illene tudnia, hogy a Sebestyén-villának, még még véletlenül sem az Apró család, hanem Dobrev Klára és Apró Piroska általi megkaparintásakor hatályos jogi szabályozás szerint is, csak Apró Antal mint bentlakó bérlő kerülhetett volna ekkora kedvezménnyel igazságtalanul ugyan, de jogszerűen a másoktól elorozott villa a tulajdonába, mert a bentlakó családtagokra eltérő volt a megszerzési lehetőség szabályozása. Ha igaz, az akkori 9 milliónyi vételár cca. 2 m2-nyire lenne elegendő abban a 160 m2-es rózsadombi luxusban, ahol feledtetnék a régi bűnök hosszú árnyékát.
DeGar
2024. március 08. 06:54
A Klubrádiós Bolgár György "fedezte fel", és ajánlotta figyelmébe Karsainak a sok évvel ezelőtti visszaemlékezést, azt remélve, hogy óriási botrány lesz belőle, de pofára esett, mint mindig.
Fed74
2024. március 07. 07:06
Vonyítsatok Gyerekbaszó, pedofil barát fideszes kutyák, van miért!!!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!